A műtétek előtti és utáni hatásos fájdalomcsillapító terápia jelentősen csökkentheti a betegek elhalálozási arányát. A fájdalomcsillapítók őse, a paracetamol százharminc évvel felfedezése után most boldog feltámadását ünnepli, és képes arra, hogy az operációk utáni akut fájdalmak kezelése során egyharmaddal csökkentse az ópiátok alkalmazását — közölték szaktekintélyek.
,,Rendkívül nehéz a műtétek alatt a fájdalomcsillapítás betegekre gyakorolt hatását objektíven mérni. Az orvosok ilyenkor a halálozást és a beavatkozás utáni komplikációkat is figyelembe veszik" — mondta Franco Carli, a montreali McGill Egyetem kutatója. Mindent egybevetve: évekkel ezelőttig tanulmányok tucatjai alig mutatták ki az opioidokkal végzett fájdalomcsillapítás hatását az elhalálozási arányra és a szövődmények számára. Ugyanez vonatkozik a nem szteroidalapú reumaellenes szerek intenzív használatára. ,,Ezek alkalmazásánál azonban több vese- és szív-, illetve keringési zavar adódott" — mondta a szakember.
Először az Egyesült Államokban 1987-ben különösen veszélyeztetett betegek körében végzett kutatás során mutatták ki, hogy mind a halandóság, mind a komplikációk aránya epidurális érzéstelenítésnél és a szájon át adott ópiátok esetében is csökkent. Egy másik kutatás kimutatta, hogy vastagbéldaganat miatt műtött páciensek 45 százaléka, akik epidurális érzéstelenítést kaptak, hat hónappal az operációt követően teljesen jól voltak.
Az elmúlt években — teljesen megalapozottan — erős fájdalmak ellen fokozottan alkalmaztak ópiumszármazékokat tabletták, tapaszok, pumpák formájában. De ebben az esetben is igaz, hogy minél kevesebbre van szükség, annál jobb. Ugyanis az ópiumszármazékok erős hatással vannak a pszichére is.
