Törökországban elfogatási parancsot adtak ki az Amerikában élő Fethullah Gülen hitszónok ellen, akit azzal vádolnak, hogy onnan szervezte meg a török elnök elleni puccsot. Gülen közleményben utasította vissza a vádat. Közben Ausztria és Törökország is összeszólalkozott.
Washingtont eddig nem győzték meg azok az Ankara által előterjesztett bizonyítékok, amelyek alapján Törökország az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónok kiadatását szeretné elérni a török katonai puccskísérlet miatt – jelentette tegnap a The Wall Street Journal amerikai lap kormányzati körökre hivatkozva.
A török kormány az amerikai Pennsylvania szövetségi államban élő Gülent teszi felelőssé a július 15-ei meghiúsult puccskísérletért, és kiadatását követeli. Azzal vádolják, hogy onnan szervezte meg a puccsot, és állítólagos hívei ellen megtorló hadjárat indult az elmúlt hetekben. Közalkalmazottak, de újságírók és focibírók tízezreit tartóztatják le és hurcolják meg ezekben a napokban.
Csütörtökön egy isztambuli bíróság letartóztatási parancsot adott ki Gülen ellen, tegnap viszont maga a hitszónok adott ki közleményt, amelyben azt mondta, bizonyított tény, hogy a török igazságügyi rendszer nem független, így ez a letartóztatási parancs csak újabb példa arra, hogy Erdogan elnök a tekintélyelvűség irányába halad, és távolodik a demokráciától. Azt is közölte, hogy ő már több ízben is elítélte a puccskísérletet, amelyről egyáltalán nem volt tudomása, és nem játszott benne semmilyen szerepet.
A török kormány eddig négy dossziét küldött Gülennel kapcsolatban Washingtonnak, de azt mondják, a következő hetekben újabb bizonyítékokat küldenek majd. A Gülen kiadásáról szóló végleges döntést John Kerry amerikai külügyminiszter hozza majd meg, aki egyébként augusztus 24-én látogat Törökországba. A The Wall Street Journal beszámolója szerint még hónapokig elhúzódhatnak az üggyel kapcsolatos tárgyalások.
Pengeváltás Ausztriával
A nyugati államokkal egyre feszültebb viszonyban lévő török kormány külügyminisztere a radikális rasszizmus fővárosának nevezte Ausztriát. Mevlüt Cavusoglu kirohanása arra volt válasz, hogy az osztrák kancellár, Christian Kern nemrég puszta fikciónak nevezte Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz. Cavusoglu ocsmánynak nevezte Kern szavait. Erre Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter azt javasolta Ankarának, hogy „moderálja szóhasználatát, illetve belpolitikáját, és inkább végezze el a házi feladatot”.
A tisztogatásokról Cavusoglu azt mondta, elkerülhetetlen, hogy hibázzanak a folyamat során, szerinte Gülen emberei „a legjobb helyekre” szivároghattak be, köztük akár Törökország európai külképviseleteibe is. Törökország odáig ment, hogy a Gülenhez állítólagosan kapcsolható, külföldön működő iskolákat is bezáratná, a törökországiakkal már megtették ezt.
