Támpa Ödön, az ügynökség vezetője lapunk megkeresésére elmondta: jelenleg 1597 személyt tartanak nyilván, akik gyermekgondozási támogatásban részesülnek, túlnyomó többségük nő (1482), illetve 115 férfit is jegyeznek. Közülük a tavasszal elfogadott, a 2010.  évi 111-es kormányrendeletet módosító jogszabály előírásainak nyomán 240-en részesülnek valamivel magasabb támogatásban. Az igazgató kifejtette: az új szabályok törölték a támogatás felső összeghatárait. A korábbi előírások szerint az a szülő, aki egyéves gyermekgondozási szabadságot választott, legtöbb 3400 lej havi juttatásra volt jogosult, míg a két évet választók legtöbb 1200 lejre.
A rendszer diszkriminatív volt, hiszen a segély a szülő nettó jövedelme 85 százalékának felel meg, ami sok esetben meghaladta volna a felső határokat. A mostani rendelkezések egyebek mellett ezt a helyzetet szüntették meg, illetve jelentősen megnövelték a támogatás alsó határát. A 111-es rendelet hatszáz lejben szabta meg, ez a múlt hónaptól 1063 lejre nőtt.
Támpa Ödön szerint a háromszéki gazdaság és a jövedelmek általános helyzetének hű mutatója, hogy a 240 személy közül, akiknek többletpénzt hoz a felső határértékek eltörlése, mind­össze kettőre volt érvényes korábban a 3400 lejes korlát. Beszédes ugyanakkor, hogy országosan a legmagasabb összegű gyermekgondozási támogatás havi közel 160 ezer lej az új szabályok szerint, míg Kovászna megyében hamarosan jóváhagynak egy nyolcezer lej körüli juttatást, az átlag kétezer lej alatt van.
Fontos változás továbbá, hogy a törvényhozók módosították a jövedelemre vonatkozó feltételeket is. A korábbiak azt írták elő, hogy a jogosult a szabadság idején semmilyen más jövedelmet nem valósíthat meg. A friss rendelkezések szerint a fő jövedelmet biztosító tevékenységet kell befagyasztani a segélyezés ideje alatt, a kismama vagy adott esetben az apa mellékjövedelmet megvalósíthat. A feltétel, hogy ennek összege ne haladja meg az évi háromezer lejt. Támpa Ödön szerint ez már elég jelentős előrelépés, hiszen volt rá példa – igaz, elenyésző számú –, hogy ha javak eladásából származott adóköteles jövedelem, a szülő kénytelen volt a támogatás egy részét visszafizetni. Kis értékű javak esetében mostantól ez a gond nem állhat fenn, illetve alkalmi munkák után is nyugodtan felvehetők honoráriumok vagy hasonló jövedelmek, amennyiben nem haladják meg a jelzett felső értékhatárt.
A jogosultság tekintetében is javító jellegű szabályokat hozott a módosítás. A 2010-es évi rendelet szerint az alapfeltétel a kismama jogosultságához az volt, hogy a gyermek születését megelőző 12 hónapban adóköteles jövedelmet valósítson meg. A szabály alól csak néhány kivételt tettek, és ezeket általában egészségügyi igazolásokhoz kötötték. Az új rendelkezések 24 hónapra növelik a gyermek születése előtt figyelembe vett járulékfizetési időszakot, de az igazolandó jövedelem időintervallumát továbbra is 12 hónapban határozzák meg. A nettó jövedelmet megvalósítókon kívül a jogosultak köre ugyanakkor kiterjed a munkanélküli-segélyben részesülőkre, illetve a munkaerőpiacra való visszatérést szolgáló valamely programban részt vevőkre is. A szavatolt minimáljövedelemre (ismertebb nevén szociális segélyre) jogosultak esetében nem jár a támogatás.
Mint ismert, a gyermekgondozási támogatás módosítását még a Victor Ponta vezette szociáldemokrata kormány indította el tavaly, majd a jelenleg hivatalban lévő szakértői kabinet forráshiányra hivatkozva többször elutasította. Dacian Cioloş kabinetje végül engedett, és július elsejei ha­tállyal, tavasszal elfogadták az intézkedéscsomagot. Amint az a szerdai költségvetés-kiigazítás során kiderült: a rendelkezések alkalmazása több mint 1,4 milliárd lej többletköltséget jelent.