Donald Trump, az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltje az Egyesült Államok NATO-szövetségeseivel és Oroszországgal is együttműködne az Iszlám Állam terrorszervezet ellen és a radikális iszlamisták megfékezése érdekében. Ellenjelöltjét azzal vádolta, hogy Amerika Angela Merkelje akar lenni.
Trump sok tekintetben finomított, sőt, változtatott is eddigi külpolitikai álláspontján hétfő délután elmondott – és előre nagyon beharangozott, sőt, elemzők által már előre értékelt – beszédében, amelyet az ohiói Youngstownban mondott el, s amelyet teljes egészében a külpolitikának, pontosabban az iszlám nevében fellépő terrorizmus legyőzésének szentelt. Beszédének mottója és lényege: „Tegyük Amerikát ismét biztonságossá!” E gondolat jegyében fejtette ki véleményét a Közel-Keletről, és terjesztett elő konkrét intézkedéseket tartalmazó tervezetet az Egyesült Államok nemzetbiztonsága erősítéséről.
A republikánus elnökjelölt a jelenlegi közel-keleti helyzet kialakulásának okait elemezve ezúttal nem ismételte meg múlt heti állítását, miszerint Obama elnök és Hillary Clinton, a Demokrata Párt elnökjelöltje volna az Iszlám Állam létrehozója, de úgy fogalmazott: a terrorszervezet az Obama-kormányzat idején emelkedett fel és erősödött meg, az amerikai elnök konkrét téves döntései következtében is. Majd – változtatva a NATO-val kapcsolatos korábbi álláspontján – leszögezte: a NATO-szövetségesekkel nagyon szorosan együttműködik majd az Iszlám Állam legyőzésében. E cél érdekében Oroszországgal is együttműködne. Katonai, ideológiai és pénzügyi háborút ígért a terrorszervezet ellen. Trump szerint 2009-ben, még mielőtt Obama és Clinton hatalomra került, Szíriában a damaszkuszi kormány ura volt a helyzetnek, és az Iszlám Állam majdhogynem eltűnt. Megállapította: ma Szíriában polgárháború pusztít, az Iszlám Állam nagy területeket tart ellenőrzése alatt, és Irak is káoszba süllyedt Obama és Clinton döntései következtében.
Felidézte a tavaly téli kaliforniai terrormerényletet, amely San Bernardinóban történt, majd az idén Orlandóban elkövetett tömegmészárlást is, és megjegyezte: mindkét esetben sejteni lehetett az elkövetőkről, hogy radikalizálódott iszlamisták. A San Bernardinó-i terrorakció női elkövetője például illegálisan tartózkodott az Egyesült Államokban, vőlegénye vízumával, amely vízumfajta – hívta fel a figyelmet Trump – nem is létezik. Az orlandói tömegmészárlás elkövetőjéről pedig tudták, hogy örömmel üdvözölte a 2001. szeptember 11-i terrormerényleteket, ám az ismerősök és a szomszédok nem mertek erről szólni a hatóságoknak, attól való félelmükben, hogy rasszistáknak bélyegzik őket. Trump hangsúlyozta: megengedhetetlen, hogy még egyszer ilyen terrorakciót elkövethessenek amerikai földön, s ennek érdekében elnökként szigorú ellenőrzést vezetne be. Első elnöki intézkedései között ígérte egy bizottság életre hívását, amelyben mérsékelt amerikai muszlimok is részt vennének, hogy közös erővel tanulmányozzák a radikális iszlámot, és együtt próbáljanak meg gátat vetni a muszlim radikalizálódásnak. Együtt és közös erővel – gyakran hangzottak el ezek a szavak. Trump olyan leendő elnökként mutatta be magát, aki az összefogást szorgalmazza az amerikai társadalom különböző csoportjaival. Közben nem mulasztotta el minősíteni Barack Obamát sem: megosztó elnöknek nevezte.
Donald Trump ostorozta demokrata párti vetélytársát, Hillary Clintont, s leszögezte: Clintonnak hiányzik a morális tisztasága ahhoz, hogy a Fehér Házba kerüljön. Kijelentette: Hillary Clinton Amerika Angela Merkelje akar lenni. Szerinte a demokraták elnökjelöltje potenciálisan veszélyes menekültek egész hadát hívná az Egyesült Államokba. A beszédben Trump gyűlöletes ideológiának nevezte az iszlamisták elveit, s szerinte nem szabad megengedni, hogy elárasszák a világot.