Az ankarai vezetés 2011 óta fokozatosan iszlamizálódott bel- és külpolitikája révén Törökország iszlamista csoportok központi platformja lett a térségben – áll a dokumentumban. A török államfő és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja ideológiai fogékonyságát a szélsőséges iszlamizmus iránt az is mutatja, hogy számos alkalommal a szolidaritásukról biztosították és támogatták az egyiptomi Muzulmán Testvériség mozgalmat, a Gázai övezetet ellenőrző palesztin radikális Hamaszt és szíriai fegyveres iszlamista ellenzéki csoportokat – olvasható az elemzésben az ARD szerint. A német kormány az ellenzéki baloldal parlamenti frakciójának írásbeli kérdésére adott válaszában első alkalommal hozza közvetlen kapcsolatba hivatalosan a török államfőt terrorszervezettel – emelte ki a köztelevízió a Tagesschau.de című hírportálján közölt beszámolóban, rámutatva, hogy a Hamaszt 2003 óta terrorszervezetként tartják számon az EU-ban. A dokumentum kényes jellegét jól mutatja, hogy nem a nyilvánosságnak készült; szabadon elérhető részében Ole Schröder belügyminisztériumi államtitkár azt írta, hogy államérdekből nem teszik közzé az egész szöveget.
Az elemzés és a berlini vezetés nyilvános állásfoglalásai közötti ellentmondás szembetűnő – mutatott rá az ARD, felidézve, hogy a német kormány a menekültválság kezdete óta tudatosan tartózkodik a törökországi politikai folyamatok bírálatától. Mindenekelőtt Angela Merkel kancellár – a jobboldali CDU elnöke – és a szociáldemokrata külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier fogalmaz óvatosan. A kormány képviselői legfeljebb háttérbeszélgetéseken vagy nyilvános megszólalásokban tett utalásokban szólnak a török vezetés és a militáns iszlamizmus különösen közeli kapcsolatáról.

Két évezrednyi börtönbüntetés
Kétszeres tényleges életfogytiglani, valamint további 1900 évi börtönbüntetést, illetve hatalmas összegű bírói pénzbírságot kért egy törökországi ügyészség az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török hitszónokra, akit Ankara a július 15-i katonai puccskísérlet kitervelőjének és fő felelősének tart – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség. A 2527 oldalas vádirat szerint Gülennek fegyveres terrorszervezet alapítása és irányítása, terrorizmus finanszírozása, az alkotmányos rend megváltoztatásának kísérlete, valamint a kormány megdöntésének kísérlete miatt bírák elé kell állnia. A török vezetés szerint Gülen és a párhuzamos állam 2013-ban egy korrupciós botrány kirobbantásával meg akarta dönteni Recep Tayyip Erdogan akkori miniszterelnök hatalmát. Binali Yildirim jelenlegi miniszterelnök múlt szombaton kijelentette: „Gülen kiadatása az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésének fő feltétele, e téren nincs helye alkudozásnak. Ez befolyásolja azt is, hogy Törökország mennyire lesz Amerika-ellenes.” Gülen a múlt héten nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozását szorgalmazta a puccskísérlet kivizsgálására, és kijelentette: kész hazatérni Törökországba, ha az ellene felhozott vádaknak akár egytizede is igaznak bizonyul, és ha bűnösnek találják, vállalja az ezért járó büntetést. Egyúttal úgy vélekedett, hogy a török igazságszolgáltatási rendszert az ankarai kormány már ellenőrzése alá vonta.