Köztudott, hogy a vérbegyűjtés szezonjellegű, nyáron, a mezőgazdasági munkálatok és szabadságolások idején kevesebb az önkéntes véradó. Az egészségügyi minisztérium némileg ezt kívánta ellensúlyozni azzal, hogy januártól nem csak az állandó lakhely szerinti megyei vérközpontnál, illetve az általa működtetett mobil begyűjtőknél lehet vért adni, hanem bármelyik másik megyében. A jogszabály ilyen irányú változtatásához dr. Andy Rosin is hozzájárult azáltal, hogy két évvel ezelőtt, az országos transzfúziós intézet igazgatójaként, a speciális távközlési szolgálat vezetőjével, Marcel Oprişsal együtt javasolt egy tervezetet, amely révén uniós támogatással elkészült a transzfúziós hálózat informatizálása országos szinten, ami lehetővé teszi, hogy a polgárok lakhelyüktől távol, egy másik megyében is vért adhassanak. Tavaly a Kovászna megyei vérközpont korábbi igazgatója visszatért Háromszékre, és mert azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben itt is lényegesen csökkent az önkéntes véradók száma, szeptember második felétől heti két alkalommal délutáni begyűjtést is fognak végezni a sepsiszentgyörgyi székházban. A munkavállalók számára ez egy plusz- lehetőség, hogy véradásra jelentkezzenek – indokolta a döntést az igazgató.

A véradás feltételei
– Ki és milyen körülmények között lehet véradó?
– Dr. Andy Rosin: Minden 18–60 év közötti román állampolgár, illetve romániai lakhellyel rendelkező európai állampolgár lehet véradó, a hűséges véradóknál 65 év a felső korhatár. Feltétel, hogy az illető legyen egészséges, ne legyen kezelés alatt krónikus betegség miatt, testsúlya érje el az 57 kg-ot. Fontos tudni, hogy a véradónak jól kell táplálkoznia a véradás előtti estén és másnap reggel, jó, ha cukorban gazdag ételeket, valamint sok folyadékot fogyaszt, de kötelezően nélkülözze a zsírt tartalmazó táplálékot és az alkoholt. A vér cukortartalma nem befolyásolja a véradást, hisz a begyűjtésnél eleve glukózt tartalmaznak a zacskók, mert a vér élő szövet, amit táplálni kell. Sok esetben a véradónak glukózt adunk a vérvétel alatt, nehogy rosszul legyen. Véradás előtt biztosítjuk magunkat, hogy az illető nem vérszegény, megmérjük a hemoglobinszintjét, a vércukorszintet, ami ez esetben nem lehet alacsony, vérnyomást mérünk, ez szintén nem lehet alacsony, ellenben, ha magas, annak csak jót tesz a véradás, és megmérjük a súlyát és a hőmérsékletét. Ezenkívül a véradó kitölt egy űrlapot, beleegyezését adja a véradás feltételeire,  ehhez kell tudnia olvasni, és meg kell értenie a véradás lényegét. Az analfabétákat emiatt visszautasítjuk.
– Milyen vizsgálatokat végeznek el a begyűjtött vérből? Értesítik-e a véradót, ha pozitív az eredmény?
– Vannak analízisek, amelyeket az európai jogszabályok írnak elő és mások, amelyek egy adott országra specifikusak. Az európai követelmények szerint kötelezően elvégezzük a szifiliszvizsgálatot, HIV1 és HIV2, B és C hepatitisz szűrését, transzamináz-vizsgálatot a máj egészségi állapotának kimutatására. Romániában egy speciális vírusvizsgálatot is végzünk, a neve HTLV, humán T-sejtes leukemia-lymphoma vírus, ezt rajtunk kívül Franciaországban és Görögországban végzik, mindhárom országban az európai átlagnál nagyobb ennek a vírusnak az előfordulása. Ha egy analízis eredménye pozitív, telefonon vagy írásban értesítjük a véradót, hogy jöjjön a központba, és csak azt követően tájékoztatjuk a vizsgálat eredményéről, miután felmutatja személyazonossági igazolványát. 

Káosz és fejetlenség
– Sokféle tesztet elvégeznek, de minden betegséget nem lehet kiszűrni. Milyen kockázattal számolnak? 
– Tíz éve javasolom a minisztériumban, és máig nem sikerült elérni, hogy bevezessünk egy kiegészítő tesztet, amit már nagyon sok országban használnak. A NAT technológiáról van szó (nukleinsav alapú tesztelés – szerk. megj.), ami nagyon emelné a transzfúziós biztonságot. Arról van szó, hogy a jelenlegi technológiával nem a hepatitiszvírust keressük, hanem az antitesteket, de amíg ezek olyan mennyiségben jelennek meg, ami már kimutatható, addig jókora idő telik el, akár kilencven nap is, ez idő alatt a beteg fertőzhet, és mi nem tudunk róla. Ez az úgynevezett immunológiai ablak. Ennek a technológiának a használata kizárná, hogy olyan betegségek terjedjenek hibánkon kívül a véradás által, amelyek kiszűrhetőek lennének. Ez a technológia többféle vírus szűrésére alkalmas, a lényeg, hogy növelné a transzfúzió biztonságát. A NAT-technológia hiányának más következményei is vannak. Romániában jelenleg plazmatöbblet van, de óriási albumin és immunoglobulin hiány tapasztalható az országban, emiatt Európában az utolsó helyen állunk a hemofíliás betegek ellátása terén. Nálunk a VIII-as faktorból két egységet kapnak évente a betegek, Magyarországon nyolcat. Annak ellenére, hogy az országban plazmatöbblet van, ahhoz, hogy ezt feldolgozásra elküldhessük valamelyik külföldi intézetbe, és megkaphassuk a VIII-as faktort, előzetesen  tesztelni kellene a plazmát bizonyos vírusokra. Mivel ezt nem tesszük meg, mert nem használjuk a NAT-technológiát, nem tudunk alapanyagot szállítani, ezért drágán vesszük meg a VIII-as faktort, és így kevesebb jut a betegeknek. Ez éppen olyan, mint amikor a szabóhoz a saját anyagot visszük, és abból varrja meg a kívánt ruhát, az olcsóbb, mintha az anyagot is ő adja. Tehát, ha mi vinnénk a plazmát, csak a munkadíjat kellene kifizetni, fél áron jutnánk hozzá a végtermékhez.
– Ha ilyen sok mindent meg lehet oldani a NAT-technológiával, mi az akadálya, hogy bevezessék?
– Politikai akaratra lenne szükség és arra, hogy ne csak akkor szenteljen a hatalom figyelmet a transzfúziós munkának, amikor krízishelyzet áll elő. A mi tevékenységünket mellőzik, amikor ellenben valami tragédia történik, azonnal nekünk kell megoldanunk.
– Azt mondta, az egész országban folyamatos a vérmennyiség csökkenése, vérhiány van, a kórházak mégis pazarolnak. Ezt hogy érti?
– Azért, hogy jó mutatókat valósítsanak meg, a menedzserek igyekeznek minél kisebb költségekkel dolgozni. Romániában a kórházak nem fizetnek a véréért, mi nem kapunk ezért pénzt tőlük, nekünk ellenben sokba kerül. A kórházak ingyen jutnak a vérhez, és emiatt a transzfúziót bizonyos drága kezelések helyett használják, amelyek hasznosabbak lennének, de sokba kerülnének. A műtőkben léteznek olyan speciális berendezések, amelyek lehetővé tennék, hogy a műtét alatt lévő páciensnél autotranszfúziót használjanak, de ezeket a berendezéseket nem működtetik, mert az ehhez szükséges szűrők sokba kerülnek. Emiatt inkább kérik a vérközpontoktól a vért. Ráadásul sokkal kockázatmentesebb, ha ilyen esetben a páciensnek a saját vérét adagoljuk, mert a vérátömlesztés tulajdonképpen egy transzplantáció, hisz a vér egy élő szövet. A dialízisnél persze más a helyzet.
– Milyen vérkészítményeket forgalmaznak?
– Ezelőtt tíz évvel a sepsiszentgyörgyi vérközpontban a begyűjtött vér 80 százalékát  teljes vérként forgalmaztuk. Jelenleg egyáltalán nem adunk tovább teljes vért, két, illetve három összetevőre bontjuk: a vörösvérsejt, plazma és trombocita külön kerül csomagolásra. Kivonjunk a leukocitákat, vagyis fehérvérsejteket, mert ezek is terjeszthetnek bizonyos betegségeket, ellenben ezt nem teszteljük. Különleges esetekben, amikor orvosilag indokolt, már a vérvételnél közvetlenül csak az adott komponenst vesszük le, ilyen a trombocitabegyűjtés, erre itt, Sepsiszentgyörgyön is van lehetőségünk. Ez az aferézis eljárás.
– Tíz évvel ezelőtt a tárolási feltételekre is panaszkodtak. Változott-e a helyzet, milyen hűtőszekrényeket használnak?
– 2003-ban, amikor idejöttem, volt öt olyan hűtőszekrény, amilyent a mészárszékban használnak a hús tárolására, és amelyekben a felső polcon három fokkal magasabb volt a hőmérséklet, mint az alsón. Nagyon régiek voltak, és amikor mind az öt működött, az egész negyed tudta, hogy elindítottuk a hűtőket. A jelenlegi hűtőszekrények ultramodernek, számítógépes rendszer köti össze őket, és ha valamelyikben a kelleténél nagyobb hőmérséklet-ingadozás jelentkezik éjszaka, automatikusan kapok otthon egy sms-t, hogy pontosan melyik számú hűtőnél történt valami eltérés. Ezenkívül minden zacskó vért vonalkóddal látunk el, tehát biztonságos a tárolás.

Országos vértartalék kellene
– Milyen vérkészlettel rendelkezik a megyei vérközpont?
– Kovászna megyében nem végeznek szervátültetést, agyműtétet, a háromszéki pácienseket más megyékben műtik, ahol szükség van a vérre. Mi is kapunk vért szükség esetén és mi is adunk másoknak. Ha ne adj’ isten lenne egy vasúti szerencsétlenség, amelyben száz súlyos sérült lenne, más megyéből kellene kérnünk vért. Egyetlen megye sem rendelkezik ilyen mennyiségű tartalékkal, de ezért a kórházak is okolhatóak, ahol túlzott a vérfelhasználás. Reméljük, a jelenlegi miniszter, aki nem elkötelezett politikailag, sürgősségi rendelettel módosítja a 282-es törvényt országos vértartalék létrehozása érdekében. Egy ilyen tartalék legkevesebb ötezer zacskó vért jelent különböző vércsoportokból. Természetesen fontos, hogy ritka vércsoportokból is legyen tartalék. Utóbbiból folyamatosan kellene lennie ilyen készletnek. Például, egy májátültetésnél előfordulhat, hogy nagyon ritka csoportú vérre van szükség, és legkevesebb negyven zacskóra, ezt szinte lehetetlen egyik pillanatról a másikra előteremteni még akkor sem, ha az egész országból egyenként gyűjtik be. Ha lenne ilyen tartalék, a SMURD rohammentőszolgálat egyetlen helyről azonnal tudná szállítani a szükséges vért. Sok országnak, köztük Magyarországnak, Ausztriának, Bulgáriának sincs országos vértartaléka, de én szeretném, hogy nálunk legyen.
– A vérhiány mellett óriási a személyzeti hiány is az ágazatban. Mi a helyzet Kovászna megyében?
 – Országos szinten az egészségügyi minisztérium által meghatározott létszám negyede dolgozik ebben az ágazatban, a Kovászna megyei központban szintén emberhiánnyal küzdünk, még legalább két asszisztensre lenne szükségünk a vérbegyűjtésnél, hogy terepen is dolgozhassunk. A begyűjtőnél a négy asszisztensből kettőnek a helye jelenleg üres, egy alkalmazott gyermeknevelési szabadságon tartózkodik, egy felmondott, és elment a kórházhoz jobb fizetésért. Augusztus 25-én tartjuk a  versenyvizsgát, így lenne lehetőségünk szeptember második felétől terepen is gyűjteni. Ehhez megvan a felszerelésünk, de csak egy autóval rendelkezünk, így egy magánautót is használnunk kell kiszálláskor. Támogatókat keresünk, hogy amikor szükségünk van, egy mikrobusz álljon rendelkezésünkre, s akkor a felszerelés és mi is beférnénk. Nagyon szeretnék Kommandón vérbegyűjtést szervezni, mert az ottani levegő igen tiszta, egészségesebb vért nem találnánk sehol. Az ottaniak élelmiszeradalékot legfennebb a televízióban láttak, az italozás gond lehet, de ha időben szólunk, hogy két-három napig ne fogyasszanak alkoholt véradás előtt, akkor nincs baj.

*

Távozáskor az igazgató megmutatja az ultramodern hűtőszekrényeket, amelyek közül az egyik mínusz 80 fokon hűt – ilyen alig van néhány az országban, de mégsem ez  marad meg, hanem a vizes edények az emeleten, amelyek a beázott plafonról csöpögő vizet illetékesek felfogni. Szinte szürreális a kép, miként az egész hazai egészségügyben: van tudás, egyes területeken világszintű műszerezettség is, de mellette érthetetlen káosz és fejetlenség. De bárhogy legyen, vérre, vértartalékra mindenképpen szükség van.