Fél évszázadon átívelő fejlesztési stratégiát szeretnének a bukaresti szociáldemokraták, amolyan ötven évre szóló romániai kormányprogramként is emlegetik elképzelésüket, mely minden ágazatra vonatkozna. Legalábbis így képzelik.
Bizarr vágyálmukat meg is fogalmazták, törvénytervezetként, a szenátus pedig már korábban rábólintott, félresöpörve a kormány ellenérveit. Şerban Valeca szociáldemokrata szenátor ambiciózus, kifejezetten választási évre időzített elképzeléseire Ion Ghizdeanu államtitkár kifejtette, a pénzügyminisztérium nem támogatja a tervezetet, az ugyanis szembemegy a közbeszerzési előírásokkal, mi több, a kabinet szerint az elképzelés távol áll a megvalósíthatóságtól, ráadásul alkotmányellenes. Említett Valeca viszont kitartó politikus, némi liberális kritika ellenére – ha egyáltalán ez még jelent valamit – leszögezi: stratégiájuk megvalósítása érdekében a hon legjobb ötvenezer szakértőjét állítják hadba.
A nyári meleg, illetve a késő őszi, téli választások közeledése érdekes fiziológiai hatást gyakorol törvényhozóinkra. Ötvenéves fejlesztési stratégiával – mennyire elkoptatott, pontosabban el sem használt fogalom, mert rendszerint Romániában fejlesztési stratégiáról csak beszélnek, még csak meg sem fogalmazzák – alighanem a legjobban szervezett, leghatékonyabban működő vállalatok, intézmények is csínján bánnak, hiszen fél évszázadra tervezni vakmerőség.
A szociáldemokraták viszont megrögzötten ácsingóznak a kormánykerék mögé, felmérések szerint joggal, hiszen nekik áll a zászló, így hát merészen, nagyra törően terveznek. Fél évszázad hatalomra rendezkednének be, s az elmúlt negyed században játszott politikai szerepük indokolja is mostani ambíciójukat. Hiába szegényes az elmúlt huszonöt év szociáldemokrata hagyatéka, és inkább mulasztások hosszú sorát, lopás miatt börtönbe zárt politikusaik listáját lehet említeni az ország korszerűsödését eredményező megvalósításaik helyett. Ráadásul ötvenezer tettre kész szakemberre hivatkozni, akadémikusokra, egyetemi tanárokra, mindenben a legjobbakra, kik alig várják, hogy a szociáldemokrata jeladásra lendülhessenek – szemenszedett hazugság. Egyrészt, mert a szomorú tapasztalat az, hogy a hiteles személyiségek mindenkor távol tartják magukat a politikától, másrészt, éppen a szociáldemokrata országlás következményeként a valamihez jól értők inkább a kivándorlást választják, mintsem a plagizáló Ponta vagy a választási csalásért elítélt Dragnea társaságát.
Hogy e fél évszázadnyi hatalmat szolgáló ideológia hatályos törvénnyé válik-e vagy sem, a képviselőház honatyái döntik el, ősszel. Lesznek majd hangzatos érvek és félresöpört ellenérvek, s vélhetően a mélyrepülésben lévő törvényhozóink hozzák majd megszokott formájukat. Így akár ötven évre szóló fejlesztési stratégiája is lehet az országnak, dacára annak, hogy az elmúlt huszonöt évben éppen a jelentős cselekedetek hiányoztak.