Kövér László megállapította: az 1990-ben élt magyar közösség minden második tagja hiányzik ma Marosvásárhelyről. Szerinte ez az adat vádlón szól nemcsak a román politikai vezető réteg rendszereken és kormányzatokon átívelő magyarellenességéről, de az erdélyi és a magyarországi nemzetpolitika teljesítményéről vagy inkább annak hiányáról is. A házelnök szerint geopolitikai játszmák közepette valamennyi európai ember szülőföldhöz való joga kerül veszélybe, és tulajdonképpen minden európai polgárnak kijut a marosvásárhelyi magyar sorsból, reményből és félelemből. „Elmondhatjuk, hogy minden európai polgártársunk egy kicsit vásárhelyi is, csak még sokan nem tudnak róla” – jegyezte meg. Hozzátette: „előbb-utóbb a román emberek is kénytelenek lesznek szembesülni azzal, hogy őket is kísérti a marosvásárhelyi, az erdélyi magyar sors: vannak olyan erők és érdekek a nagyvilágban, amelyek hasonlóan el akarják idegeníteni a románokat a szülőföldjüktől, hasonlóan szét akarják zilálni nemzeti önazonosságukat, hasonlóan meg akarják őket fosztani hitbéli kapaszkodóiktól”. Kövér szerint akkor fordulhat jobbra a marosvásárhelyi magyarság helyzete, ha Románia felismeri, hogy a térség népei számára közös kihívás a szülőföld, a Kárpát-medence és Közép-Európa megőrzése. Az erdélyi magyar politika szereplői igaz egyezségekkel segíthetik a magyar érdek érvényesülését és adhatják vissza a romániai magyar választópolgároknak a tisztességes és eredményes magyar politikai képviselet lehetőségébe vetett hitét. „A bukaresti parlamentben a magyarokon kívül más nem fog magyar érdekeket képviselni, ugyanakkor a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok jövőbeli javulását is segítheti a hatékony magyar jelenlét a romániai politikában. Ezért tisztelettel kérek minden romániai magyar választópolgárt, hogy a decemberi romániai parlamenti választáson szavazatával erősítse az erdélyi magyar politikát”. Egyúttal arra is felkérte a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi magyarokat, hogy október 2-án  vegyenek részt a magyarországi népszavazáson, és szavazzanak nemmel a Brüsszel által tervezett kényszerbetelepítésekre.
Portik Vilmos egyik főszervezőként emlékeztetett arra, hogy a negyedik forgatagot Marosvásárhely szabad királyi várossá nyilvánításának 400. évfordulóján tartják, és köszönetet mondott Dorin Florea polgármesternek, amiért idén először lehetővé tette, hogy a város szívébe költözzék a rendezvény.  Soós Zoltán, a másik főszervező kijelentette: értékeli a gesztust, de emlékezteti a városvezetőt, hogy a vásárhelyi magyarságnak jogai vannak, amiket meg kell adni. Példaként a szabad királyi városi rangot megadó Bethlen Gábor szobrának felállítását, az erről szóló városi tanácsi döntés végrehajtását említette.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy Románia közigazgatási átszervezése során Székelyföldet egy román többségű régióba kényszerítik. Kijelentette: bízik benne, hogy Magyarország érvényt szerez a román–magyar alapszerződés kitételének, mely szerint nem változtatják a magyarság kárára a közigazgatási egységeket. Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke szerint a különböző erdélyi városokban tartott magyar napok megerősítik a közösséget. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nevében is szóló Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök úgy vélte, a Vásárhelyi Forgatag által a közösség megmutathatja erejét. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint a vásárhelyi magyarságnak azt kell megmutatnia, hogy „nemcsak négy napig mienk a négyszáz éves szabad királyi város”.
A négynapos rendezvénysorozat keretében 367 programra várják a marosvásárhelyi magyarokat és a városba látogatókat.