Kétévi kihagyás után újra Sepsibesenyőn gyűltek össze a Kárpát-medence hunjai. Ahogy az egyik krónikás lejegyezte, a tábor idén is egymás megsegítéséről és védelméről szólt.
A Hun tábor első napja a törzsek megalakulásával, a kagánok megválasztásával vette kezdetét. A szálláshelyek kiválasztása után a tűzhely kijelölése, a sátrak felállítása következett. Miután a törzsi határokban is sikerült megegyezni, már csak a törvényeket kellett elfogadni. Érdekes volt táborvezetőként megtapasztalni, hogy a hunok saját magukkal szemben sokkal szigorúbb törvényeket állapítottak meg, mint én tettem volna. Külön öröm volt látni, hogy ezeket meg is tartják... Késő délután a tábori énekeskönyv néhány dalának megismerése, felelevenítése, takarodó után az éjszakai őrség következett.
Péntek délelőtt a jurta felállítására került sor, amiből a közel hetven résztvevő mind kivette a részét, megtapasztalva, hogy ha sok ember összefog, akkor a kemény munka szórakozássá alakul át. A tűző napon elcsigázott hunokat a Besenyői-tó hűsítő vizébe vezérelték a kagánok. A kiadós fürdőzés után a kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület tagjai által vezetett játékok nyújtottak szórakozást. A nap végén az égiek tették próbára a tábor lakóit, mert az esőben nagyon hamar kiderült, hogy melyik sátor volt megfelelően felhúzva és melyik nem.
A következő nap az Eszter nagyasszony által vezetett hunbával kezdődött. A bemelegítő után egy-egy törzs hunfocit játszott sajátos szabályokkal, a másik a hunba tanulásába mélyedt el. A nap a hunbajnokság István kagán népe általi egyértelmű győzelmével, illetve az Örökségünk, Erdélyi induló, és az Ébredj, magyar dalokra írt hunba koreográfiák elkészültével telt el; utóbbiakban Róbert kagán népe volt a legötletesebb és legtanulékonyabb. Este a zabolai Both László csapata avatta be a hunokat az erdélyi néptáncok rejtelmeibe.
Az úrnapját természetesen Isten házában töltöttük, majd hunba koreográfiákat tanultunk. A tábori tehetségkutató után már tudtuk, hogy kik lesznek azok, akik a szólókat éneklik, és akik a hangszereket megszólaltatják.
A hétfői nap csúcseseményét a Kálnokról idelovagolt Recsenyédi testvérpár, Hunor és Hanna bemutatója képezte. A ruházat-, fegyverzet- és rövid történelmi ismertető után Hunor nyeregbe pattant, és szinte eggyé vált Manó lovával. Nemcsak az általunk célpontnak használt medvét, hanem mozgó célpontokat is hihetetlen pontossággal lyukasztott át, ami sokévi munkára utal. Hanna bemutatta a fekve lövés technikáját, ami látszólag könnyűnek tűnt, de aki ki merte próbálni, hamar rájött, hogy nem az. A továbbiakban hun métabajnokság és íjászat kezdődött, váltásként nemezelés, arcfestés, kőfestés volt választható.
A keddi napba is átnyúló hun métázásban Zoltán kagán népe aratott fölényes győzelmet, az íjászatban mindenki, akinek sikerült a medvét eltalálnia. A katapultok megépítése és a számháború után az Örökségünk dal forgatására került sor. A napot kiértékelővel zártuk, végül a három törzs egyesült, és immár összefogva vívhatják – a táborok között is – az élet nagy és közös harcát.
Bardócz Csaba
