Farcádi Botond
Babaház, homokozó, csúszda, kártyacsomagok, íj, röplabda, futópad, elektromos sütő, bőrkötésű könyvek – tévedés ne essék, nem valamiféle lakberendezési kiállításról beszélünk, hanem komoly nemzetbiztonsági kérdésekről. A korrupcióellenes ügyészség szerint ugyanis egyebek mellett ilyen lakásfelújítási kellékeket, eszközöket vásároltak a belügyi titkosszolgálat vezetői. S bár a munka és a magánélet egyensúlya vélhetően a kémek, titkosügynökök számára is fontos, azt azért igencsak nehezen tudnák elmagyarázni, miként segíthették a felsorolt kellékek a hírszerzés operatív munkáját.
Igencsak kézenfekvő tehát a korrupcióellenes nyomozók feltételezése, miszerint a titkosszolgálat tevékenységére fordított pénz nem is oly jelentéktelen részét saját célra használták fel az intézmény vezetői. Persze, nem csak efféle „ártalmatlan” játékok beszerzésére futotta a belügyisek képzelőerejéből: szerepel a listán luxusautó is, Gabriel Oprea belügyminiszteri irodájába pedig hidromasszázs-zuhanykabin került, hadd kényeztesse magát a tábornok, ha elfáradna a nemzeti érdek védelmében vívott ádáz harcában.
Ha hinni lehet az ügyészeknek, a titkosszolgálati vezetők közpénzből – tehát adólejeinkből! – finanszírozott lakáscsinosítási tevékenységük fölött nemcsak szemet hunyt a jelenlegi belügyminiszter (is), de falazott is nekik, mikor önkényesen megtagadta bizonyos iratok titkosításának részleges feloldását. A legsötétebb politikai-bűnügyi eseteket kitaláló, feldolgozó forgatókönyvírók fantáziáját is felülmúló történet legújabb epizódjában bűnpártolás miatt eljárást indítottak Petre Tobă ellen, aki, miután a miniszterelnök közölte, hogy ilyen körülmények között nem maradhat a kormányban, le is mondott belügyminiszteri tisztségéről.
Három hónappal az oly sok mindent eldöntő parlamenti választások előtt tehát vezércserét hajtanak végre annak a tárcának az élén, amely a szavazás lebonyolításáért és tisztességéért felelős. Hogy ki(k)nek és miért érdeke ez, arról sok forgatókönyvet tálaltak az egyre inkább alvilági viszonyokat idéző bukaresti politikai életben jártasabbak: egyesek szerint az eljárás a korrupcióellenes ügyészség titkosszolgálatoktól való függetlenedésének a jele, mások inkább a szocialistáknak a választások menetére való befolyása gyengülését emelték ki az amúgy szociáldemokrata hátszéllel tisztségbe került belügyminiszter eltávolításában.
Bármiként legyen is, mindennél beszédesebb az az adat, mely szerint 2007-től mostanig, tehát kevesebb mint tíz év alatt a belügyi tárca élén megfordult tizenegy miniszter mintegy fele, pontosabban öt tárcavezető ellen indult bűnvádi eljárás, kettőt el is ítéltek. És nem a gazdasági minisztériumról beszélünk, ahol a nagy állami vállalatok igazgatása szinte táptalaja a korrupciónak, hanem a belügyi tárcáról, arról tehát, amelynek legfőbb feladata a közrend, a jogállam, a demokrácia, az igazságszolgáltatás védelme.
