A terv kidolgozását a volt Sepsi rajon székhelye néptanácsának javaslatára és a Magyar Autonóm Tartomány Néptanácsának rendelésére a bukaresti székhelyű Várostervezési és -ren­dezési Központi Intézet készítette el. A teljes dokumentum a sepsiszentgyörgyi levéltárban található. Megfogalmazásában a korabeli szocialista tervszerűsítésre jellemző nagyhangú szólamok helyett inkább a szükségesnek vélt újító és korszerűsítési elképzelések jövőbeli képe körvonalazására figyelünk fel.
A városunk központját elkerülő terelőút tervének két változatát is elkészítették. Ennek térképvázlat nélküli átláthatóságához fel kell idéznünk az akkori, mintegy 18 ezer lakosú város peremét: keleten a Csíki utca külső részének jobb oldali telkei, a volt vágóhíd (a Mikes Kelemen utca vége), a Sport utca vonala, a Puskás Tivadar utca keleti házsora, a Lázár Mihály utca végétől a textil- és dohánygyár mögötti részig terjedő telkek, délen a Cigaretta, Patak és József Attila utca déli házsorai, nyugaton a Stadion utca vonala, az Őrkő alatti kertvárosnegyed (amely a negyvenes évek elején a szociológus író, Féja Géza nevét vette fel) határolta. Északi irányban a Csíki negyed kivételével a város utcahálózata nagyjából egyezett a maival. Felsorolásomban figyelmen kívül hagytam a vasútállomás környéki városrészt. A terelőút mindkét tervváltozat szerint áthaladt volna a település néhány meglévő utcáján, azokat a lehetőségekhez viszonyítva szélesítve, és a követelményeknek megfelelően szilárdabb, teherbíróbb alappal ellátva.
Lássuk a terveket az akkori és az akkor még nem létező utcák mai elnevezésével: 1. változat: Jókai Mór utca–Kós Károly utca–Dózsa György utca–Szász Domokos utca–Stadion utca–Gólya utca–(majd átszelve a Váradi József utcát)–Őrkő utca–Székely utca–Palló utca–Daczó utca–Csíki utca. 2. változat: Jókai Mór utca–Kós Károly utca–Patak utca–Cigaretta utca–(a réten át a volt Sándor Gáza malomnál lévő híd)–Kula-kert utca–Păiuş David út–Román hadsereg utca–Malom utca–(a volt Karácsony malom hídja)–Mikes Kelemen utca–Grigore Bălan sugárút–Csíki utca. (A napjainkban kivitelezésre váró elképzelés kiindulópontja a Jókai Mór utca Illyefalva felőli vége, ahonnan a réten és egy felépítendő Olt-hídon át szintén a Păiuş David útba torkollna.)
Távlati tervként tanulmányozásra ajánlották két légi út beindítását szépmezői repülőtérrel egészségügyi szállítási, mezőgazdasági, gyorspostai, esetleg civil szállítási céllal az alábbi lehetséges útvonallal: 11. körút (tervezői számozás): Marosvásárhely–Székelyudvarhely–Sepsiszentgyörgy–Kézdivásárhely–Târgu Ocna (?)–Csíkszereda–Marosvásárhely. 12. körút: Brassó (akkor Sztálinváros)–Sepsiszentgyörgy–Kőhalom–Segesvár–Fogaras–Brassó.
Két megjegyzés fűzhető e túlzásnak tűnő tervhez. A Sepsiszentgyörgy–Marosvásárhely útvonalon a sürgősségi betegszállítás még a hetvenes években is rendszeresen működött, nem beszélve a mezőgazdasági permetező kis repülőkről, amelyek állomáshelye a szépmezői „repülőtér” volt, s a pilóták ismeretségi alapon, bizonyos összegért egy város fölötti körrepülésre felvettek egy-két „utast”. Említsük meg azt is, hogy 1940 őszén a Budapest–Székelyföld postai körjárat naponta szállított postai küldeményeket. (Részletesebben lásd: Cserey Zoltán–József Álmos: Sepsiszentgyörgy képes története, T3 Könyvkiadó, 2011, 345. oldal).
A fenti két közlekedési terv mellett számos városfejlesztési elképzelést is megfogalmaz a hajdani városrendezési terv. Érdemes utánagondolni, az évtizedek folyamán mi valósult meg és milyen módosításokkal mindebből, párhuzamot vonni a sok hasonlóságot mutató jelen és a hatvan évvel ezelőtti városfejlesztési törekvések és gondok között.
Újból napirendre került a volt Gábor Áron tér (ma Mihai Viteazul) átépítési terve. A katolikus temető mellett némi épületbontás árán a megyeház (ma megyei könyvtár) kertjéből indulva a Tavasz utcába torkolló utcát javasoltak a tervezők. Épületsort terveztek a megyeháza épületsorának északi irányba való hosszabbítására, egy adminisztrációs és kulturális központtal mintegy elzárva a teret a főtértől. (Kós Károly 1918-ban ugyanide tervezte az új városháza épületét, amely mozit, művelődési részleget és rendőrséget is magába foglalt volna – lásd i. m. 205. oldal). Gondoljunk itt a napjainkban dúló sárkánydombos huzavonára is, hisz a Gábor Áron tér lezárásának ötlete háromszor is felvetődött a múlt század folyamán (másodszor 1927-ben, amikor Pascu bukaresti építész kissé átalakítva nyújtotta be Kós városháza-tervét, amely szintén elkülönítette volna egymástól a két teret). Természetesen nem maradt volna el a tér közepén Gábor Áron egész alakos szobrának rég megálmodott kivitelezése sem, amelynek két méter magas talapzatát még 1943 végén megépítették. (lásd i. m. 205–206. old.)
A városközpontban szálloda és vendéglő építése szerepelt a tervben feltételezhetően az 1943-as elképzelések szerint a mai, használaton kívül álló Szakszervezetek Művelődési Házának telkén, de számításba jöhetett a parknak a mai kormányhivatallal szembeni része is. (A Bodok Szálló helyeként egyébként ezt is megjelölték húsz évvel később.) Felvetődött a városi közfürdő (a Művész mozival szembeni épület) felújítása, és az akkor még működő Karácsony malom (szemben a megyei villanyvállalattal) melletti, még a harmincas években létesített strand modernizálása és kibővítése a malom lebontása által. A kórház bővítése és új tüdőbeteg-gondozó felépítése lehetőleg a kórház körüli beépítetlen telken szintén megvalósításra várt. (Sajnos, ez utóbbi ma is várat magára.)
A régi zöldségpiac (a mai 105-ös tömbház és környéke) is átalakításra várt, ide vásárcsarnokot is terveztek, termékpiacot és vásárcsarnokot remélhetett Szemerja is a József Attila, Jókai Mór, Patak utca környékére.
Zöldövezetek kialakítása sem kerülte el a tervezők figyelmét: a parknak a mai kormányhivatallal szembeni részén, a barompiacon (a Váradi József és Aschermann Vendrei Ferenc utca közötti terület) és a régi piactéren a tűzifaraktár helyén, illetve az épülő városi stadion körül alakítottak volna ki parkot. Ez utóbbi mellé uszodát és sportcsarnokot is képzeltek. Gondoltak Sugásfürdő fejlesztésére, az út korszerűsítése is célként szerepelt. A szemétégető telep Szépmezőn és az Olt melletti viskótelepek felszámolása sem maradt volna el.
Bár Sepsiszentgyörgy ipara főként a textil- és dohányiparra korlátozódott, a kisipari létesítményeket (a Június 11. helyi ipari vállalatot, a szeszgyárat, a húsfeldolgozót, a bútorgyárat, a hulladékbegyűjtőt és a majdan létesítendőket) az Olt jobb partjára, a későbbi nagyipari „zóna” területére költöztették volna. Szóba jött a jövőben létesítendő ipari egységeknek a textil- és dohánygyár mögötti réten való elhelyezése. (Érdekes módon a fejlesztési tervben sehol nem vették figyelembe az esetleges árvízveszélyt.) Végül, de nem utolsósorban mind az iparosítás, mind a lakosság civilizációs színvonalának emelése szempontjából nélkülözhetetlen metángáz bevezetési lehetőségének tanulmányozása sem kerülte el a tervezők figyelmét.