Tegnap felavatták a Szigetvár 1566-os védőinek tiszteletére emelt szoborcsoportot a szigetvári várban. Az ünnepségen részt vett Áder János magyar és Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő, valamint Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes. Zrínyi Miklós gróf négyszázötven éve, 1566. szeptember 8-án halt hősi halált a rommá lőtt Szigetvárból kirohanó védők élén.
Áder János köztársasági elnök Szabó Tamás Munkácsy-díjas szobrászművésznek a hadvezért és katonáinak tömegét ábrázoló alkotásánál hangsúlyozta: Zrínyi Miklós 450 évvel ezelőtt megmutatta, hogy az áldozat sosem hiábavaló, és a legnagyobb csatákat nem a fegyverek, hanem jellemek és erények vívják. Zrínyi Miklós az ostrom napján tudta, Szigetvár nemcsak a haza végvára, de utolsó bástyája mindannak, ami számára érték – fogalmazott az államfő. Áder felhívta a figyelmet arra, hogy Zrínyi rangja és vagyona okán távol tarthatta volna magát a fegyveres harctól, ő azonban azt gondolta: akinek születése másokénál több lehetőséget adott, annak a felelőssége is nagyobb, ezért állította a haza szolgálatába főúri méltóságát és kiváltságait. A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy az uralkodói segítségre hiába váró szigetvári várvédők, magyar és horvát vitézek 34 napon át tartották magukat a félelmetes túlerővel szemben. Hét nagyobb rohamot vertek vissza, és egyre hátrébb szorulva, az újváros, majd az óváros elestét követően, fogyatkozó erővel sem jutott eszükbe a kínált kegyelmet elfogadni. Áder János kiemelte, hogy Szigetvár hős védői elestek, de példát mutattak az egész világnak.
A várvédők tudták, a küldetésükön nemzetek sorsa múlhat, és bátran meghaltak azért, hogy mások élhessenek, áldozatukkal, hősiességükkel maguk is az európai örökség részévé váltak. „Nincs az a hadi siker, nincs az a fényes győzelem, amellyel méltóbban kiérdemelhették volna, hogy Európa védelmezőinek panteonjában tiszteljük őket” – jelentette ki Áder János, utalva arra, hogy 1566 fordulópont volt az egymásnak feszülő erők küzdelmében, mert a hadjáratnak vége szakadt, az oszmán hódítás megtorpant.
Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő rendkívüli jelentőségű hőstettnek nevezte a hadvezér és a magyar-horvát védők 450 évvel ezelőtt tanúsított helytállását. Az ostrom Európa-szerte csodálatot váltott ki, hiszen bizonyossá vált: meg lehet állítani az oszmán hatalmat a Bécs felé vezető úton, és gátat lehet szabni a török észak felé terjeszkedésének – fogalmazott. A horvát államfő megjegyezte: Horvátországban Zrínyi Miklós nevét büszkeséggel ejtik ki, ha áldozatvállalásról van szó, a hadvezér számos neves horvát művészt megihletett, közterületeket és a legmagasabb kitüntetetést is róla nevezték el.
Az ünnepség a Török–Magyar Barátság Parkban folytatódott, ahol Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes azt mondta: a török és a magyar azon kevés nép közé tartozik, amelyeknek sikerült a történelemben megélt ellentéteket egységgé alakítaniuk. A történelemből nem ellenségeskedést, hanem békét, testvériséget és barátságot tudtak teremteni, ehhez nagyban hozzájárult az Oszmán Birodalom is – tette hozzá.