Még tart a vakáció és a meleg is, Sugásfürdő felé azonban már látni sárguló lombokat. A nyolc kilométeres úton egymást érik a kerékpárosok – különösen délután élénkül meg a forgalom –, futók is edzenek arrafelé, de a célnál mintha a föld nyelne el mindenkit, Sepsiszentgyörgy üdülőtelepe hétköznap kihaltnak tűnik. Pedig működtetői szerint egyre népszerűbb.
A városból kifelé indulók legnagyobb része csak a Honvéd-kútig megy, az autósok vizes bödönökkel megrakodva, a többiek inkább a mozgás és a friss levegő kedvéért. Az igazi kaptató onnan kezdődik, még árnyékban is megizzasztja az embert, de a jutalma is megvan az erőlködésnek, visszafelé már „ingyen” lehet robogni, csak a féket kell időnként megmarkolni. Nem csupán a kanyarok miatt: az aszfaltburkolat elég sok helyen repedezett, néhány gödör is akad. Egy-két kutya is feltűnik, nem mindegyiken van kolonc, főként a piknikezőket kerülgetik, egy-egy jó falatra várva. Az út menti asztaloknál gyermekes családok, nyugdíjasok pihennek, van, aki már a télire való padlizsánt süti. Egymást biztató fiatalok húznak el mellettük, már nincs sok – mondja az egyik.
A minigolfpálya kapuja szélesre van tárva, beszélgetés is hallatszik, de látni senkit sem lehet. Üres mellette a kalandpark, alatta a mászófal és a félcső is néma. Olyan csend van, hogy a teniszlabda pattogását is hallani a túloldalról. Bennebb a mofettából épp jön ki valaki, szemközt a padon is ülnek ketten. A nyolcszögletű kültéri medence szárazon tátong, a sípálya tövében kisebb társaság nevet valamin. A vendégfogadók ajtajai nyitva állnak, sört és némi harapnivalót talál bennük az érkező. Lent az új fürdőépületben többféle fröccsöt is kínálnak, már a felsorolás is üdítő – a medencében azonban nem lazít senki, és a szépen felújított régi fürdő is kong, akárcsak a szemközti erőterem. Szerdán mindig kevesen vannak – magyarázza a személyzet. De sorba állni máskor sem kell, csak a hétvégeken nagyobb az élénkség.
Újabb kerékpáros érkezik, az Erzsébet-kútnál megáll, száraz trikót vesz, és már fordul is. A víz vékonyan csordogál tovább, összetételét, gyógyhatását hirdető tábla nincs kitéve. Tájékoztató feliratokat csak a szabadidős létesítmények mellett látni, bár ezek sem együvé tartoznak: a sípályák és a Sugás spa (az új fürdő) az önkormányzat tulajdonában levő Sepsi Rekreatív Rt. kezelésében vannak, a teniszpálya, minigolf, mászófal, kalandpark, erőterem és a régi fürdő a polgármesteri hivatalnál maradt. Előbbinek augusztusban közel 250 látogatója volt (átlag nyolc személy naponta, egyszerre több nehezen is férne be), utóbbiaknak összesen 1200 (ezt leosztva napi hat-hét személy jön ki átlagban minden felsorolt mozgási lehetőségre). Szauna mindkét fürdőben van, a gyógykezeléshez azonban csak a berendezések adottak, balneológus és mozgásterapeuta szakembert még nem sikerült alkalmazni.
Sugásfürdőn jelenleg a vízhiány a legnagyobb gond – közölte Nagy Zoltán, a városháza sport- és szabadidő igazgatóságának vezetője –, ezért nem sikerült a kültéri medencét sem feltölteni az idén. A nyomással történt valami, lent még folynak a csapok, a kissé magasabban fekvő golfpályát azonban nem tudják ellátni vízzel, pedig ott közönségnek szánt illemhelyek is vannak. A Közüzemek szakemberei keresik a hibát, de még nem találták meg, pedig télen a hóágyúk működtetéséhez sok víz fog kelleni...