Rég az ideje annak, hogy szükségét érezte az amúgy alacsony és még mindig apadó lélekszámú erősdi református egyházközség egy olyan többfunkciós épületnek, amely helyet adna egy gyülekezeti teremnek, de emellett az egész települést is szolgálná – tájékoztatott Ráduly-Baka Zsuzsanna lelkipásztor. A jelenlegi műemlékjellegű lelkészi lak kertjében van is alkalmas hely az építkezéshez. Az álom valóra váltását egy tervezet elkészítésével kezdték, amelyre Fekete Márta műépítészt kérték fel.
Olyan épületet szeretnének, amely összhangban lesz és illeszkedik a közelében álló lelkészi lakás stílusával, ugyanakkor szolgálhatja az egész faluközösséget, erősítheti annak a vegyes lakosságú falunak a hírnevét, amelynek határában László Ferenc, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori régésze tárta fel 1905–1925 között a Tyiszk-hegy telepének gazdag neolitikumi festett kerámiáját, ennek folytán pedig az erősdi kultúra világgá röpítette az aránylag elszigetelt és eldugott kis székföldi település nevét. A Tyiszk további kutatását az említett múzeum és a jászvásári egyetem közös régészcsoportja folytatta, tárgyi anyaga és a neolitikumi ősember rekonstruált lakása a Székely Nemzeti Múzeumban látható.
– A tervezet alapján – amelynek költségeiben támogatott Kovászna Megye Tanácsa – ebben az évben meg is kezdtük a munkát – folytatta a lelkész. Volt egy szerény megtakarított összege is az egyházközségnek, külön gyűjtést erre a célra azért nem kezdeményeztünk eddig, mert úgy éreztük, hogy előbb bizonyítani kell a hívek előtt is. A lendületet, biztonságérzetünket a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériuma által megítélt támogatás adta, amire pályáztunk. Az épület alagsora elkészült, s mára a falak is eléggé magasan állnak.
– Milyen kivitelezővel dolgoznak?
– Nem volt pénzünk, hogy tehetősebb céget szerződtessünk, helyben találtunk két olyan munkaerőt, akik részben önkéntesként is dolgoznak. Azokat a falakat, amelyek most látszanak, egy fiatalember, Bond Levente rakta egyedül, időközben került egy-két segítő férfi is, amolyan kalákás. Ez a módszer és elképzelés egyben arra is jó, hogy híveim érezzék: maguk számára építkeznek. Az épület valóban funkcionális lesz: elsősorban a mi közösségünket szolgálja, de nyitni szándékozunk más irányba is. A tágas közösségi terem falain képek-rajzok segítségével szeretnénk bemutatni mindazt, ami Erősd történelmi-régészeti értékeit képviseli. Ez a mi elképzelésünk, és nagyon reméljük, hogy ebben a törekvésünkben számíthatunk majd a Székely Nemzeti Múzeum szakmai munkaközösségének segítségére is. Az épület tetőterében vendégszobákat akarunk kialakítani, szálláshelyeket tudnánk biztosítani elsősorban alkalmi vendégeinknek. Eddig minden gyülekezeti munkát, közösségi beszélgetéseket, vallásórát, s – mert Erősdön nincsen magyar iskolai osztály – az írás-olvasás tanítását-gyakorlását a lelkészi lakás kis termében végeztük. Családunk lélekszáma is megszaporodott, s ha ez az épület elkészülhetne, a mindenkori lelkészi család élvezhetné a jobbított lakhatási körülményeket.
