De beszélt arról is, hogy Európa nagyvárosaiban a lakosság összetételében változás történt: például 1999-ben Párizs lakosságának 14 százaléka volt bevándorló, ma 23. Ez jól mutatja azt a folyamatot, amelyet – mint mondta – többféleképpen nevezhetünk, akár bevándorlásnak, „új honfoglalásnak” vagy „a globalizáció felgyorsításának”.
Más források hasonló változásokat mutatnak az európai lakosság összetételében. Londonban pár éve elérte a 29 százalékot a nem őshonosok száma, mely mára – becslések szerint – 40 fölötti, 2038-ra pedig meghaladhatja az 50 százalékot. A 2011-es angliai népszámlálás adatai szerint Anglia és Wales őslakóinak száma rohamosan csökken, a bevándorlóké növekszik. A felmérés eredményét fenntartással kell értékelni, mert az illegálisan tartózkodó bevándorlók százezrei nem töltötték ki a kérdőíveket. Tehát a valós kép még sötétebb lehet. Aggasztó az is, hogy míg 2001-ben 72 százalék vallotta magát kereszténynek, tíz évvel később már csak 59. Ugyanakkor 10,3 százalékkal nőtt a vallástalanok aránya és 1,8 százalékkal emelkedett a muzulmánok száma, akik most kb. 3 millióan vannak (közel 5 százalék). Ők alkotják a legfiatalabb vallási közösséget. Brüsszel lakosságának több mint fele nem belga születésű!
Visszatérve a honvédelmi miniszterre: elmondta, ha Európa nem erősíti meg a hitét, és helyette a „hiszékenység útjára lép”, amikor a migrációban csak humanitárius szempontokat lát, veszélyeket nem, akkor bajba fogunk kerülni. Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke szintén nemzeti ügyként értékelte a kvótanépszavazást. Ma már csaknem 2000 település döntött úgy, hogy határozatot hoz a kényszerbetelepítés ellen, támogatva a kormány ez irányú tevékenységét. Az október 2-i népszavazás nemcsak arról szól, hogy Magyarország megvédi a saját területét, kultúráját és szokásait, hanem arról is: a magyar emberek tudnak-e olyan erős jelzést adni, amely „felébreszti a mély álomban levő európai politikusokat”, és rádöbbenti az európai közösséget arra, hogy cselekednie kell, ha „iszlám helyett ötven év múlva is keresztény jelent és jövőt képzel el magának”. Beszélt arról is, hogy a migránsok közül nem mindenki terrorista, jelentős részük szerencsétlen ember, akinek „esze ágában nem lett volna elindulni, ha nem hívja őket Brüsszel és Berlin”.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta: mi nyitottak vagyunk arra, hogy segítséget nyújtsunk azoknak, akiket valóban üldöznek, de elzárkózunk azok elől, akik más célok miatt érkeznek Magyarországra. Tarlós István budapesti főpolgármester azt írta, a magyar kormány és a magyar nép sosem mondta, hogy a háborús menekülteket nem fogadja be. „Ám, aki itt akar élni, az igazolja magát és tartsa tiszteletben a törvényeket”. Szavazásra buzdított – mint teszem én is most – „tegyünk hitet a biztonságunk, a történelmünk, az általunk óhajtott jövőnk, a minket követő generációk jövője mellett. Ezért nem kérünk az unió által erőltetett kötelező betelepítési kvótarendszerből”.