,,Tessék csak enni, hát milyen sovány maga!" — hangzik a szívélyes felszólítás, mert nincsen kolbászparádé kínálgatás, kedvesség, jókedv nélkül, ez alól pedig a hatodik alkalommal megszervezett rendezvény sem lehet kivétel.
És enni-inni kell, mese nincs, szinte lehetetlen járni az új sepsiszentgyörgyi sportcsarnokban felállított asztalok között: a versenybe benevezett, több mint félszáz csapat túlnyomó többsége láthatóan nem annyira nyerni, mint szórakozni, nevetni jött ide.
Persze, nem rossz az, ha idejében elkészül a kolbász, hiszen a zsűri számos kategóriában díjaz majd, így nem csupán a legízletesebb terméket előállító csapatnak van esélye a győzelemre, hanem annak is, amely a legszebb asztalt teríti meg, vagy éppen az uniós normáknak leginkább megfelelő ételt készíti. De azért mégiscsak fontosabb, hogy minél több aláírás gyűljön össze a kolbásztöltés olimpiai sporttá való nyilvánításáért — ahogyan azt a Pro Olimpia csapat kezdeményezte —, vagy pedig szakszerűen felszerelt présből lógjon ki az ízletes étel, mint ahogy azt a Ha nem csordul, cseppen csapatnál láttuk. A Bürokrácia nevű társaság tagjai társadalomkritikával is felérő feliratokat viseltek trikóikon, sőt, egy megvesztegetésre alkalmas bőröndöt is bemutattak. Volt olyan csapat, amelyik élő malaccal próbálta hitelesíteni nevét, de a kolbászparádéról nem hiányoztak a nyugdíjasok, sőt, a kisgyerekek sem — ők a Törpszakácsok néven neveztek be a versenyre. De ott voltak még a kertészek, az újságírók, az utászok, a pénzügyi alkalmazottak, a faluról érkezők, a politikusok, a kemény motorosok, az egri várvédők, a csabaiak, és volt olyan társaság, amely egyszerűen Kolbászdoktoroknak titulálta magát.
