Néhány kutúrtörténeti tény, melyről érthetetlen módon keveset beszélünk, s érthető módon a román fáma elhallgatja:
* Forrai Miklós háportoni nemes volt az első, aki 1564-ben saját pénzén evangéliumi magyarázatokat jelentetett meg román nyelven, amelynek „Talcul Evanghelior” a címe.
* János Zsigmond (1559–1571) első erdélyi fejedelem uralkodása alatt vezették be a román ortodox egyházakba a szláv helyett a román nyelvet. Ez nagymértékben hozzájárult a román nemzeti nyelvű irodalom kialakulásához.
* A tordai országgyűlésen 1568-ban először mondták ki Európában – s talán a földkerekségen is – a vallásszabadságot! A katolikus mellett a reformátust, az evangélikust és az unitáriust teljesen egyenrangúnak nyilvánították, a román ortodox vallást pedig tolerálták.
* Kolozsváron, Heltai Gáspár nyomdájában 1570 körül jelent meg az első(!) latin betűs román nyelvű nyomtatvány, amely Szegedi György Zsoltároskönyvének román fordítása.
* Tordási Mihály érsek karánsebesi és lugosi prédikátorokkal románra fordíttatta az Ótestamentumot és a dévai várkapitány Geszti Ferenc pénzbeli támogatásával 1582-ben Szászvárosban kinyomtatta (Paliia de la Orăştie).
* Bethlen Gábor (1613–1629), Erdély legnagyobb fejedelme Gyulafehérváron az erdélyi románság számára egy cirill betűs nyomdát állíttatott föl – a románok 1875-ig cirill betűket használtak – és szorgalmazta az Újtestamentum románra fordítását.
* I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630–1648) tovább folytatta e nemes szándékot, és 1640 körül a fejedelmi udvar papja, Geleji-Katona István ötletére, Csulay György egyházi főfelügyelő költségein román nyelven kiadták a Kálvinista katekizmust.
* 1648-ban Fogarasi István költségein hasonló témájú fordítások jelentek meg román nyelven.
* I. Rákóczi György felesége, Lórántffy Zsuzsanna Fogarason iskolát alapíttatott az erdélyi románság számára, amelyben a tanulók, papjelöltek és papok természetesen román nyelven (!) tanulhattak.
* Az erdélyi románság kultúrtörténetében azonban a legnagyobb jelentőségű az ún. Rákóczi-biblia, amely a teljes Újtestamentum román nyelvre fordítva. A munkát 1648-ban fejezték be, és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem költségein a gyulafehérvári nyomdában nyomtatták ki. Ez a román nyelvű biblia 40 (!) évvel előzte meg a Bukarestben kinyomtatott román bibliát.
* Amikor a török 1658-ban Erdélyt dúlta, a gyulafehérvári nyomdát is megsemmisítette. Erdély utolsó fejedelme, Apafi Mihály (1661–1690) azonban ismét helyreállíttatta. Az 1685–89-es évek között kiadott román nyelvű nyomtatványok az ő támogatásának köszönhetik megjelenésüket.
* Az első román nyelvű tankönyv szintén az erdélyi fejedelmek által létrehozott gyulafehérvári nyomdában jelent meg 1699-ben (Bucovina ce are în sine deprinderea învăţăturii copiilor la carte).
* 1918-ban a kb. 2,8 millió magyarországi románnak 2043 iskolája volt. Több, mint az akkori kb. 7 milliós románságnak (!) a Román Királyságban.
(Szék-helyek.ro)