Amiről keveset beszélünk

2016. szeptember 17., szombat, Emlékezet

Néhány kutúrtörténeti tény, melyről  érthetetlen módon  keveset beszélünk, s érthető módon a román fáma elhallgatja:


* Forrai Miklós háportoni nemes volt az első, aki 1564-ben saját pénzén evangéliumi magyarázatokat jelentetett meg román nyelven, amelynek „Talcul Evanghelior” a címe.
* János Zsigmond (1559–1571) első erdélyi fejedelem uralkodása alatt vezették be a román ortodox egyházakba a szláv helyett a román nyelvet. Ez nagymértékben hozzájárult a román nemzeti nyelvű irodalom kialakulásához.
* A tordai országgyűlésen 1568-ban először mondták ki Európában – s talán a földkerekségen is – a vallásszabadságot! A katolikus mellett a reformátust, az evangélikust és az unitáriust teljesen egyenrangúnak nyilvánították, a román ortodox vallást pedig tolerálták.
* Kolozsváron, Heltai Gáspár nyomdájában 1570 körül jelent meg az első(!) latin betűs román nyelvű nyomtatvány, amely Szegedi György Zsoltároskönyvének román fordítása.
* Tordási Mihály érsek karánsebesi és lugosi prédikátorokkal románra fordíttatta az Ótestamentumot és a dévai várkapitány Geszti Ferenc pénzbeli támogatásával 1582-ben Szászvárosban kinyomtatta (Paliia de la Orăştie).
* Bethlen Gábor (1613–1629), Erdély legnagyobb fejedelme Gyulafehérváron az erdélyi románság számára egy cirill betűs nyomdát állíttatott föl – a románok 1875-ig cirill betűket használtak – és szorgalmazta az Újtestamentum románra fordítását.
* I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630–1648) tovább folytatta e nemes szándékot, és 1640 körül a fejedelmi udvar papja, Geleji-Katona István ötletére, Csulay György egyházi főfelügyelő költségein román nyelven kiadták a Kálvinista katekizmust.
* 1648-ban Fogarasi István költségein hasonló témájú fordítások jelentek meg román nyelven.
* I. Rákóczi György felesége, Lórántffy Zsuzsanna Fogarason iskolát alapíttatott az erdélyi románság számára, amelyben a tanulók, papjelöltek és papok természetesen román nyelven (!) tanulhattak.
* Az erdélyi románság kultúrtörténetében azonban a legnagyobb jelentőségű az ún. Rákóczi-biblia, amely a teljes Újtestamentum román nyelvre fordítva. A munkát 1648-ban fejezték be, és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem költségein a gyulafehérvári nyomdában nyomtatták ki. Ez a román nyelvű biblia 40 (!) évvel előzte meg a Bukarestben kinyomtatott román bibliát.
* Amikor a török 1658-ban Erdélyt dúlta, a gyulafehérvári nyomdát is megsemmisítette. Erdély utolsó fejedelme, Apafi Mihály (1661–1690) azonban ismét helyreállíttatta. Az 1685–89-es évek között kiadott román nyelvű nyomtatványok az ő támogatásának köszönhetik megjelenésüket.
* Az első román nyelvű tankönyv szintén az erdélyi fejedelmek által létrehozott gyulafehérvári nyomdában jelent meg 1699-ben (Bucovina ce are în sine deprinderea învăţăturii copiilor la carte).
* 1918-ban a kb. 2,8 millió magyarországi románnak 2043 iskolája volt. Több, mint az akkori kb. 7 milliós románságnak (!) a Román Királyságban.                                                                         
(Szék-helyek.ro)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 428
szavazógép
2016-09-17: Emlékezet - :

Kurkó Gyárfás: Nehéz kenyér

Kurkó Gyárfás egyetlen könyve, a népi memoárként meghatározható Nehéz kenyér 1949-ben jelent meg először. Irodalmi művek megjelenését illetően nem volt kedvező esztendő. Akkortájtól Romániában, akárcsak egész Kelet-Európában, a politikai látószögek hosszú időre felülírták az irodalmi szempontokat.
2016-09-17: Kiscimbora - :

Világjáró (Csoóri Sándor)

Csiga-Zsiga elindul –
fúj a szél, fúj a szél.
Komótosan mendegél,
mendegél.
Reménykedik mindenáron,
világgá jut egy fűszálon,
egy fűszálon.

De mire az erdei
bagoly-harang megkondul,
s világvégi lapulevél alkonyul,
a fűszál már meghajlik, lekonyul,
Csiga-Zsiga egy tenyérnyi
világűrbe belehull,
belehull.

Reggel, mikor fölébred,
fölébred,
mit lát körbe? Csak rétet, csak rétet.
Szarvasbogár agancsán a harmat,
a harmat,
olyan, mint a kelő nap,
kelő nap.