Az Országos Turisztikai Hatóság sem ismeri el idegenforgalmi célként Székelyföldet. Az elutasítást ezúttal meglehetősen ellentmondó „szakmai” érvekkel is igyekeztek alátámasztani.
A hazai turizmusért felelős állami hivatal vezetője azután fejtette ki ebbéli véleményét, miután a nemrég alakult Székelyföld Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke levélben kereste meg Anca-Pavel Nedea elnököt. Az augusztus végén elküldött levélben Albert Zoltán, a klaszter elnöke – egy korábbi szakmai beszélgetésre hivatkozva – arra kéri a hatóság elnökét, fejtse ki szakmai véleményét a Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség bejegyzésének elutasítása kapcsán.
Mint ismeretes, a táblabíróság azzal utasította el a szövetség bejegyzését, hogy olyan térség turizmusának a népszerűsítésére alakult, amely három különböző megye településeit tömöríti „kizárólag etnikai alapon”, s ez ellentmond annak az alkotmánycikkelynek, amely szerint Románia területét adminisztratív szempontból megyék, városok és községek alkotják. Albert Zoltán emlékeztetett arra, hogy ez a megközelítés diszkriminatív mindaddig, amíg több hazai és külföldi turisztikai desztinációt – Barcaság, Mócvidék vagy éppen Normandia – történelmileg kialakult földrajzi elnevezése révén sikerrel népszerűsítenek, épp azok a sajátosságok miatt, amelyekkel rendelkezik. Bár politikai értelemben kényes ügyről van szó, Székelyföldnek mint turisztikai desztinációnak a vonzereje, jellegzetes promóciós értéke egyéb sajátosságok mellett épp etnikai jellegéből fakad, elsősorban a magyarországi piacon – érvelt a klaszter elnöke –, ami a környező vidékekre is jótékony hatással bír. Ezért lenne szükség, hogy az ország turisztikai reklámját – ahogy egyébként világszerte teszik – a desztinációkra, köztük a székelyföldi desztinációra építsék, mint ahogy a szakhatóság szándéka szerint hosszabb távon a turisztikai támogatási rendszer is erre épül majd.
Válaszlevelében Anca-Pavel Nedea nem kívánt állást foglalni a bíróság érvelésével kapcsolatban, hiszen a hatóság csupán azt vizsgálhatja, hogy az ágazat jogi kerete összhangban van-e a turizmus fejlesztését célzó stratégiával. Ami a székelyföldi desztinációt illeti, a hatóság elnöke annak pontos határait szeretné látni, mert a kapott dokumentáció szerint például Bodzaforduló és Szitabodza Kovászna megye, így közvetve Székelyföld része is, holott Bodzavámmal (amely Brassó megyében van) közös néprajzi desztinációt képeznek. Ugyanakkor nem tartja helyénvalónak Székelyföld összehasonlítását a Mócvidékkel, az Avassal vagy Máramarossal, mert szerinte Székelyföld az egykori székely székeket jelöli, míg a többi tájegység egységes építkezés, kultúra révén különül el a szomszédos területektől.
