Újabb zászlóper kezdődöttLevetetnék, letakarnák

2016. szeptember 23., péntek, Közélet

Újabb zászlóper kezdődött tegnap a Kovászna Megyei Törvényszéken: a támadó fél ezúttal is a prefektúra, a célpont pedig ismét a székely zászló. Ezúttal a Kulcsár-Terza József által a megyei tanácsnak adományozott jelkép eltávolítását kéri a kormányhivatal az önkormányzat – a prefektúrával közösen használt – nagy gyűlésterméből, ugyanakkor az adományozási szerződést is megsemmisítené.


Mint arról lapunkban beszámoltunk, az MPP megyei önkormányzati képviselője a tanács februári ülésén tűzte ki a székely zászlót a román és az uniós zászló mellé, és egy hónappal később a testület határozatban is elfogadta adományát. Mint akkor fogalmazott, erre azért volt szükség, mert így a megye ingó vagyonába került a zászló, és kisebb a veszélye, hogy Sebastian Cucu eltünteti a két intézmény közös ülésterméből. A prefektus erre a törvényszék közigazgatási részlegén kérte egyrészt az adományozási szerződés, másrészt az adományt elfogadó tanácsi határozat megsemmisítését, továbbá, hogy kötelezzék a tanácselnököt a zászló tanácsteremből való eltávolítására, és perbe fogta személy szerint Kulcsár-Terzát is.
Az MPP-s politikus egyébként úgy tudja, a zászló azóta is olyannyira szúrja Sebastian Cucu kormánymegbízott szemét, hogy nemrég, a két intézmény közös gyűléstermében tartott ülésen fehér lepellel takartatta le.
A tegnapi törvényszéki tárgyaláson Kulcsár-Terza József ügyvédje az adományozás tiltásának abszurditására világított rá, felvetve: ha reklámzászlót adományozott volna, akkor is kérné-e  a prefektus annak eltávolítását. Kulcsár-Terza hasonlóan érvelt nyilatkozatában: ha egy labdát adományozott volna, akkor is perbe fogják? Ha egy üveg vizet szeretne adományozni román kollégáinak, azt is tiltanák? Ugyanakkor a tárgyalás során azt is leszögezték: Romániában semmilyen törvény nem tiltja, hogy a székely zászlót kitűzzék. A prefektúra képviselője azzal érvelt, hogy Romániában csak a román lehet a hivatalos zászló. Akárcsak a kommunizmusban, jegyezte meg Kulcsár-Terza. Hangsúlyozta: felháborítónak tartja az eljárást, szerinte megfélemlítő akcióról van szó, így akarják elérni, hogy a magyar közösség ne használja szimbólumait, de eljött az ideje, hogy jogilag is fellépjünk ezen támadások ellen. Az újabb székelyzászló-ügyben a törvényszék október 6-án hirdet ítéletet.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1256
szavazógép
2016-09-23: Közélet - :

Meghosszabbították a szerződéseket

A múlt heti kézdivásárhelyi tanácsülésen a városatyák Bokor Tibor polgármester előterjesztésére legkésőbb november elsejéig hosszabbították meg három európai uniós pályázat – a volt fás vállalat és az egykori keményítőgyár ülepítőállomása területén felépült ipari park, illetve a Gábor Áron Szakképző Líceum bővítésének – finanszírozási szerződését. Mindhárom létesítmény építését befejezték, az átvételi jegyzőkönyvek is elkészültek, ellenben miután az átadás-átvétel megtörtént, a polgármesteri hivatalnak be kell szereznie a szükséges jóváhagyásokat és engedélyeket (pl. a tűzoltóságtól, az egészségügytől stb.) annak érdekében, hogy törvényesen működhessenek. (iochom)  
2016-09-23: Máról holnapra - Mózes László:

Megnehezített voksolás

Hétezernél kevesebb, külföldön élő román állampolgár kíván levélben szavazni a decemberi parlamenti választásokon. Ez az első alkalom, amikor a külföldön élők levélben szavazhatnak, ezt a lehetőséget a 2014-es államfőválasztás után vezették be, az akkor közel 380 ezer szavazó többségét ugyanis rendkívüli módon felháborította, hogy hosszú sorokat kellett állniuk, míg élhettek alapvető állampolgári jogukkal. De nemcsak a távolban élők, hanem a jelenséget az országból figyelők is botrányosnak tartották, ahogyan szavazniuk kellett az idegenben élőknek. Hogyan szervezték meg a Pontának szurkoló szociáldemokraták a külföldiek szavazását? – kérdezték ingerülten a hírelemzők.