Mózes László
Hétezernél kevesebb, külföldön élő román állampolgár kíván levélben szavazni a decemberi parlamenti választásokon. Ez az első alkalom, amikor a külföldön élők levélben szavazhatnak, ezt a lehetőséget a 2014-es államfőválasztás után vezették be, az akkor közel 380 ezer szavazó többségét ugyanis rendkívüli módon felháborította, hogy hosszú sorokat kellett állniuk, míg élhettek alapvető állampolgári jogukkal. De nemcsak a távolban élők, hanem a jelenséget az országból figyelők is botrányosnak tartották, ahogyan szavazniuk kellett az idegenben élőknek. Hogyan szervezték meg a Pontának szurkoló szociáldemokraták a külföldiek szavazását? – kérdezték ingerülten a hírelemzők.
Az akkori tömeges felháborodáshoz képest most rendkívül kevesen élnének a legegyszerűbbnek tartott, levélben történő voksolás lehetőségével. Ugyan további kétezerhétszázan regisztráltak még a választási névjegyzékbe – ők a lakóhelyükhöz legközelebb lévő szavazókörzetben választhatnak majd –, ám az eddigi, mindössze tízezer regisztrált külföldi szavazópolgár elenyészően kevés a külföldön élő, mintegy hárommilliósra becsült közösséghez képest.
Mi ennek az oka? Látván az ország mélyrepülését, csökkent volna az – elnökválasztás eredményét is jelentősen befolyásoló – emigránsok romániai közügyek iránti érdeklődése?
Ez is lehetséges, ám ennél sokkal valószínűbb, hogy az új választási rendszer a változtatások miatt nehézkesebb lett. Egyértelmű ugyanis, hogy a szociáldemokratáknak nem kell a külföldön élők szavazata, hiszen nem őket támogatják. Ezért annak, aki a választások napján nem akar sorban állni a külképviseleteknél, regisztrálnia kellett, s így levélben vagy a hozzá legközelebb álló szavazókörzetben szavazhat. S bár nem feltétlenül ördöngös művelet egy bejelentkezés a választói névjegyzékbe, időt, energiát kell fordítani rá, s bizony, a megélhetésért hajtó tíz- és százezrek nehezebben tudnak időt szakítani erre. S bár azok a külföldön élők, akik nem regisztráltak, pótlistára iratkozva bármelyik külföldi szavazókörzetben leadhatják majd voksukat, mindez újra sorokat és várakozást jelent majd. A diaszpórában élő románok szervezetei korábban elkeseredetten kifogásolták, hogy nem biztosítanak számukra elegendő külföldi szavazókörzetet, képviselőik úgy vélekedtek, most még jobban megalázzák őket, mint 2014-ben, és azt is sérelmezték, hogy a regisztrációs kötelezettségről sem tájékoztatták őket megfelelően. A választási törvény módosítása a jelek szerint tehát nem kedvez a külföldön élő román állampolgároknak.
Még aggasztóbb, hogy ez az állapot nem pusztán tetszés vagy nemtetszés kérdése, hanem azt is tükrözi, több százezer romániai állampolgár szavazathoz való joga jelentősen csorbul. Ez pedig súlyos demokrácia-deficit.
