Ahogy lehűltek az éjszakák, egyre többen jelentkeznek a Máltai Szeretetszolgálat által működtetett sepsiszentgyörgyi éjjeli szállón, tegnap huszonhárom férfi és három nő töltötte az éjszakát a Csíki negyedi menedékhelyen.
Reggel hét óra: a lakók ébredeznek, mosakodnak, ágyat vetnek, jelentkeznek a gondnoki szobában, aláírják a jelenléti naplót, átveszik a teát és a szendvicset, nyolc órakor elhagyják az éjjeli szállót. Többségük egész nap ténfereg a városban, hárman alkalmi munkából szereznek egy kis jövedelmet, egy férfit nemrég alkalmaztak. „Itt lehet fürödni, tisztában jár az ember, nem hányódik az utcán”– mondja Kiss-Pásztor Sándor, aki feleségével együtt másfél éve húzódik meg a létesítményben. Szülei rég meghaltak, lakás nélkül maradt, jelenleg egy Sepsiszentgyörgy közeli mészárszékben dolgozik ideiglenesen, az asszony egy idős hölgynél segít délutánonként.
Este nyolc órakor nyitják újból a szálló bejáratát, akkor lehet visszatérni, télen délután öt órakor is van egy belépési lehetőség, és ha nagyon hideg van, délben egyórás melegedőre beengedik a hajléktalanokat. Sas János – aki Laczkó Barnával és Salamon Lászlóval váltásban végzi az éjszakai gondnoki szolgálatot – lapunknak elmondta: szigorúak a házszabályok, de az emberek többnyire betartják. Szúrópróbaszerűen alkoholvizsgálatot végeznek, ezt tudják a bejárók, ha túllépik a megengedett határt, nem jöhetnek be – mondja a gondnok.
A hajléktalanszállót a szociális igazgatósággal kötött szerződés alapján három éve működteti a Máltai Szeretetszolgálat, a költségeket az önkormányzat fedezi, a szeretetszolgálat biztosítja a reggeli teát, szendvicset, a pokrócokat, és önkéntesei tartják heti két alkalommal a közösségi foglalkozásokat, filmnézést, társasjátékot. Nemrég számítógépes termet rendeztek be, aki érdeklődik, megtanítják használni a gépeket, elindítani a beíróprogramot, megírni egy önéletrajzot, később internetet is használhatnak – tudtuk meg Székely Róberttől, a menedékhely vezetőjétől.
A bejárók többsége évek óta hajléktalan, vannak köztük betegek, fizikai vagy szellemi szempontból munkaképtelenek, de olyanok is, akik nem akarnak dolgozni, nem akarnak semmit – mondta a házfőnök. „Egyeseknek személyazonossági igazolványuk sincs, amikor ide érkeznek, vagy már évek óta érvényét veszítette, így azzal kezdjük, hogy személyit csináltatunk nekik, akinek nincs munkahelye, annak rendezzük, hogy szociális segélyt kapjon, ha egészséges, le kell dolgoznia a hetvenkét óra szociális munkát, ha orvosilag igazolt, megmenekülhet ettől. Ezekben a dolgokban nagy segítségükre van Rákos Zsolt szociális munkás, dr. Demeter Melinda pedig orvosi szolgálatot teljesít, október elsejétől új pszichológus érkezik, a rendért és a tisztaságért Balló Katalin felel. Olykor egy jó szó is sokat számít ezeknek az embereknek, így minden munkatársunkra szükség van, az önkéntes fiatalok pedig a szocializációban segítik őket” – hangsúlyozza Székely Róbert.
Az elmúlt három év alatt huszonhárom hajléktalannak sikerült megszabadulnia a menedékhelyről a Máltai Szeretetszolgálat segítségével, kapcsolataik révén legtöbbjüknek munkát szereztek, ők jövedelmükből albérletet tudnak fizetni, vagy – miután rendezték életüket – visszafogadta őket a család. A hatvan férőhelyes létesítmény a téli hidegek alatt általában megtelik, idén is erre számítanak. A házvezető úgy véli, a jelenlegi bejárók többsége, akik a nyári éjszakákat is az éjjeli szállón töltötték, minden bizonnyal télen és jövő nyáron, majd az azt követő teleken, nyarakon is ott maradnak, beletörődtek sorsukba.