Megkezdték az idei Nobel-díjasok bejelentését. Elsőként az orvosi-élettani kategóriában hirdettek nyertest Stockholmban tegnap. Ma a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A hagyományoknak megfelelően csütörtökre volt várható az irodalmi kategória nyertesének kihirdetése, a díjat odaítélő Svéd Akadémia egyik tagja azonban a napokban közölte, hogy egy héttel később, október 13-án lesz a bejelentés. Október 7-én Oslóban ismertetik a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 10-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet. A díjakat, amely mellé idén is 8 millió svéd korona jár, hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.
Japán tudós az orvosi-élettani kategória kitüntetettje
A sejtkutatás területén elért eredményeiért Oszumi Josinori japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be a Karolinska Intézetben Stockholmban. Az illetékes bizottság indoklása szerint a tokiói műszaki egyetem molekuláris sejtbiológusa az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, leegyszerűsítve „önevésként” emlegetett folyamat kutatása révén érdemelte ki az elismerést.
Az autofágia lényege a felépülés és a lebomlás dinamikus egyensúlya. Az erről szóló elmélet az 1960-as években látott napvilágot, a jelenséget azonban nehéz volt tanulmányozni, így egészen addig csak keveset tudtak róla, amíg az 1990-es évek elején Oszumi Josinori áttörést nem ért el úttörő kísérleteivel, amelyekkel azonosította az autofágiában alapvető fontosságú géneket. Először élesztőgombákat, majd a későbbiekben emberi sejteket tanulmányozva sikerült megvilágítania az autofágia kifinomult gépezetének alapjait.
Eredményei paradigmaváltáshoz vezettek a sejten belüli újrahasznosítás, valamint az autofágia sok fiziológiai folyamatában – többek közt az éhezéshez való alkalmazkodásban vagy a fertőzésekre adott reagálásban – játszott szerepének megértésében – olvasható az indoklásban.
Josinori Oszumi 1945. február 9-én született Fukuokában. 1974-ben a Tokiói Egyetemen szerzett Phd-fokozatot, majd három évet töltött a New York-i Rockefeller Egyetemen. Visszatért a Tokiói Egyetemre, ahol 1988-ban megalakította saját kutatócsoportját. 2009 óta a tokiói műszaki egyetem professzora. A 71 éves kitüntetett a hatodik japán születésű orvosi Nobel-díjas és a 23. japán Nobel-díjas.
Orvosi-élettani díjak
Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 107. alkalommal ítélték oda, összesen 211 tudósnak: 39 alkalommal kapta egy, 32 alkalommal két, 36 alkalommal pedig három tudós részesült megosztva az elismerésben. A 211 kitüntetettből 12-en nők, közülük csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagkot Adolf Hitler arra kényszerítette, hogy utasítsa vissza a neki 1939-ben megítélt orvosi Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzösszeget már nem) csak 1947-ben vette át.
Az eddigiek során a legfiatalabb kitüntetett Frederick G. Banting, aki 1923-ban harminckét évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb Francis Peyton Rous, aki nyolcvanhét éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést. 1947-ben fordult elő első alkalommal, hogy egy házaspár mindkét tagja, Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat. A díjazottak átlagos életkora ötvennyolc év, a legidősebb élő kitüntetett az 1920-ban született Edmond H. Fischer amerikai tudós, aki 1992-ben kapott Nobel-díjat.
Érdekesség, hogy a díjat el nem nyert jelöltek kilétéről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, de egyszer sem kapta meg a díjat.
Eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjnak. A Svédországban élt Bárány Róbert (1876–1936) 1914-ben kapta a díjat a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893–1986) – eddig egyetlen magyarként, aki Magyarországon folytatott kutatásokat – kapta a kitüntetést a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti. Az Amerikában letelepedett Békésy György (Georg von Békésy, 1899–1972) a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
