A díjat alapító Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében a fizikai, a kémiai, a fiziológiai vagy orvosi, az irodalmi, illetve a békedíj megalapításáról rendelkezett, a közgazdasági Nobel-díjként emlegetett Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjat 1968-ban alapította a fennállásának 300. évfordulóját ünneplő svéd központi bank.
Az 573 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2015 között összesen 900 kitüntetettje volt, 874 személy és 26 szervezet. A többször is kitüntetettek miatt ez 870 különböző embert és 23 különböző szervezetet jelent. A Nobel-díjjal 472 alkalommal ismertek el európai, 296-szor amerikai, 68-szor ázsiai, 25-ször afrikai és 13 alkalommal óceániai születésű kitüntetettet.
A díjat 49 alkalommal kapta nő, de a kitüntetett nők száma csak 48, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) kétszer is elnyerte az elismerést. A híres kutató az első, aki kétszer is megkapta a díjat, a nők közül ez másnak azóta sem sikerült. Marie Curie ráadásul az egyetlen a díj történetében, aki két külön tudományágban (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is kiérdemelte az elismerést.
A díjazottak között a Curie család az abszolút csúcstartó: 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár, majd 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie kapott kémiai Nobel-díjat, ő is férjével, Frédéric Joliot-val (aki a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta családnevét) közösen. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas nehezen megdönthető rekordját.
A kitüntetettek átlagéletkora 59 év. A legidősebb korban a statisztika szerint a közgazdászokat ismerik el, átlagéletkoruk 67 év, a legfiatalabbak a fizikusok 55 éves átlagéletkorral.
A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat, amivel megdöntötte a brit William Lawrence Bragg egy évszázados korrekordját: Bragg 1915-ben 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Rekordja a tudományos díjazottak között szinte megdönthetetlen, mert a mai tudóspalánták ebben az életkorban éppen csak kikerülnek az iskolapadból.