Amikor az erdélyi magyarok azt kérik a szabadságot szerető román honfitársaiktól, hogy úgy tekintsenek rájuk, mint államalkotó nemzeti közösségre, akkor nem elvenni, nem elvitatni akarnak valamit, hanem csupán az egyenlő jogok, az emberi méltóság és a szabadság feltétlen tisztelete és szeretete vezeti őket, ahogyan az aradi mártírokat is ez vezette 167 éve – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap Aradon. A megemlékezésen Kalmár Ferenc András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa és George Falcă, Arad polgármestere is felszólalt.
Kalmár Ferenc András ünnepi beszédében elmondta: az aradi vértanúk vallási, társadalmi, nyelvi és nemzetiségi különbözőségük ellenére össze tudtak fogni, s együtt harcoltak a szabad, független, polgári Magyarországért. Az önálló akaratért, az önazonosság kifejezéséért, a méltóságért, az egyenlőségért ma is szükséges a régió összefogása, egyenként mindnyájan vesztesek leszünk – fogalmazott.
A miniszteri biztos szerint gyökereikre, értékeikre, közös hitükre és eszméikre támaszkodva Közép-Európában a népeknek egymást tisztelve kell emlékezniük, emlékeztetniük s cselekedniük. „Bár napjainkban néhány ország az etnikai sokszínűséget nemzetbiztonsági kockázatként kezeli, nem a nemzeti kisebbségek léte jelenti a kockázatot, hanem a kisebbségi jogok eltiprása, visszaszorítása” – mondta Kalmár Ferenc András, aki szerint a gyűlölet sehol sem teremtett értéket, a sokszínűség viszont érték.
Kelemen Hunor ünnepi beszédében rámutatott, hogy a gyulafehérvári nyilatkozatban közel száz évvel ezelőtt tett ígéretek betartása a mai napig várat magára. „Egymás nyelvi, kulturális, vallási és etnikai identitását nemcsak tisztelni kell, hanem annak feltételeit is meg kell teremteni, hogy azt szabadon megőrizhesse minden magyar ember. Mert a többség mindig felelős azért, ami a vele együtt élő kisebbséggel történik” – fogalmazott. Az RMDSZ elnöke szerint az aradi vértanúk a lehető legnagyobb áldozatot hozták azért, hogy a magyar nép legyőzze az abszolutizmus önkényét, kiutat találjon a feudális elnyomásból, hogy az emberi méltóságból ne csak egyeseknek jusson, hanem annak mindenki részese lehessen.
George Falcă, Arad polgármestere az ünneplőkhöz szólva arról beszélt, húsz éve megosztó lett volna egy olyan megemlékezés, amelyen magyarok és románok közösen vesznek részt, ma azonban ez összekapcsolhatja a két országot.
Aradon a megemlékezés délelőtt kezdődött, amikor a zsúfolásig megtelt római katolikus templomban Kovács Péter gyulai esperes-plébános, püspöki helynök celebrálásával szentmisét tartottak. Az ünnepi beszédek után közös imádkozás és a koszorúk elhelyezése következett az aradi Vesztőhelyen. Este az aradi állami színházban Tóth Máté-Miklós A nagyrahivatott című darabját adták elő. Százhatvanhét éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október 6-át a kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává.
