Elfogadta a Többközpontú Románia 2035 című, a következő két évtizedre szóló területfejlesztési stratégiát a bukaresti szakértői kormány. A kabinet közleménye szerint a törvénytervezet a közlekedési, környezetvédelmi, mezőgazdasági, oktatási, egészségügyi és egyéb ágazati politikákat hangolja össze oly módon, hogy Romániában az európai infrastruktúrába szervesen illeszkedő, az ország egyenletes fejlődését segítő kisebb-nagyobb regionális központok hálózata alakuljon ki.
A stratégia rövid távú (3 év) célkitűzései között szerepel az energiahálózatok európai integrációs tervének kidolgozása és annak a legalább száz községnek a kijelölése, amelyek – a városok mellett – fejlesztési pólusokká válhatnak. Középtávon (7 év) a stratégia egyebek mellett két-két új átkelőt irányoz elő a Dunán (Bulgária felé) és a Prut folyón (Moldova felé), kerékpárutat és a gátrendszer fejlesztését a Duna mentén és legalább négy, európai szinten is versenyképes metropolisz-övezet kialakítását az ország nagyvárosai körül. Hosszú távon (10 év felett) a stratégia egyebek mellett két, az ország területét észak–dél és kelet–nyugat irányban teljes egészében átszelő autópálya megépítésével, egy új Tisza-híddal (Máramarosszigetnél) és legalább egy, a Kárpátokat átszelő gyorsvasúttal számol.
A regionális fejlesztési és közigazgatási minisztérium augusztusban állt elő a stratégia tervezetével, amely élénk vitát és még több értetlenséget váltott ki a politikai pártok körében; többnyire azt kifogásolták, hogy miért készít két évtizedre szóló stratégiákat egy olyan szakértői kormány, amelynek mandátuma – átmeneti megoldásként – mindössze egy évre szól. Az RMDSZ a stratégia tervezetében szereplő faluösszevonási elképzelés ellen tiltakozott, a tervezet ugyanis a lakosságszám, oktatási és egészségügyi intézmények szerint rangsorolná a településeket, és ösztönözné a jelentős népességfogyást elszenvedett közigazgatási egységek szomszédaikkal való önkéntes egyesülését, ha pedig ez 2025-ig nem történik meg, „kormányzati kezdeményezésre” vonnák össze a településeket. A kormány egyelőre nem tette közzé a stratégia szerdán elfogadott végleges változatát, de törvénytervezetről lévén szó, hatálybalépéséhez azt a parlamentnek is meg kell még szavaznia.
