PortréTanfolyamoktól a nyílászárókig

2016. október 12., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Türelem, többszöri nekifutás, különböző területeken való próbálkozás – nagyjából így látja Bartók Árpád, a sepsiszentgyörgyi Servint Kft. társtulajdonosa azt az utat, amelyet az elmúlt mintegy tizenhét évben bejárt ő és vállalkozótársa, Kiss Jenő. A jelenleg nyílászárók gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozó szerint egyelőre még érdemes a piacon maradni, noha mind a konkurencia, mind az üzleti viszonyok kapcsán egyre nehezebb a helytállás. Úgy véli: eljön a pillanat, amikor váltani kell, mások mellett a teljesítőképesség is ezt diktálja.
 

 

A választás nem volt egyértelmű esetében, ami az iparágat illeti, 1999-ben mindössze annyit tudott: vállalkozni szeretne. Társával, Kiss Jenővel – akivel mai napig közösen viszik a nehezét – elsőként számítógépes tanfolyamok szervezésébe fogtak, majd egy kisebb standot állítottak fel a Sugás Áruházban, kulcsokat másoltak, képeket kereteztek, illetve bélyegzőket készítettek. Az utóbbi a nagyobb vállalkozások betörésével visszaszorult, de az előbbi kettőt mai napig folytatják. A kezdeti „kicsiben” indulásból a kilépést az újdonságként megjelent laminált parketta jelentette, elsőként kezdtek ezzel foglalkozni a megyében, még „a ragasztott parketták korában”, majd 2004–2005 tájékán Kiss Jenő javaslatára – aki a külföldi és az országban megtett útjain felfigyelt a felfutóban lévő iparágra – döntöttek úgy, hogy belépnek a műanyag nyílászárók területére. Egy pályázat révén eleinte csak mint forgalmazók kezdték, majd egy újabb támogatás elnyerése nyomán sikerült létrehozni a kis kapacitású gyártóműhelyt Kökösben, amelyet azóta már bővítettek (jelenleg tizenegy személyt foglalkoztatnak a gyártásban, illetve két szerelőcsoportjuk is van, saját értékesítési hálózatuknak, de pár forgalmazónak is gyártanak). Két megyét (Hargita és Kovászna) tudtak valamelyest lefedni, több üzletük, képviseletük üzemel, valamint forgalmazókkal is dolgoznak. A piacnak ez a része indulásukkor kevésbé volt lefedve, mindössze egy versenytárs létezett, majd lassan bővült a paletta. Bartók Árpád szerint mára a multik betörésével, valamint a pár helyi vállalkozás révén a városi környezet már telítődött mind ajánlat, mind kereslet terén. A kisebb vállalkozásoknak egyébként inkább vidéken van esélye ügyfeleket szerezni, elsősorban a magánszemélyek soraiból, viszont ezen a téren más akadályokba ütköznek. Bartók Árpád úgy véli, az elmúlt öt évben alapvető változáson ment keresztül a nyílászárók piaca, amíg csak a helyiek jelentették a versenyt, viszonylag egyszerűbb volt, mostanra túl sok szereplő lett, egyesek pedig kimondottan furcsa játékszabályok szerint végzik munká­jukat.


Olcsó is, jó is?
A piaci jelenlétet nagyban nehezíti, hogy Háromszéken gyenge a vásárlóerő, de a szomszédos Hargita megyében is, ezért ügyfeleik jelentős része az olcsóbb megoldásokat keresi. Ráadásul a nagyvállalatok megjelenése nyomán megerősödött az a hozzáállás is, hogy sokan az árengedményeket, úgymond akciókat vadásszák. Ezzel pedig nehéz lépést tartani, és bizonyos szempontból nem is érdemes. Az olcsóbb megoldások hátulütője viszont az, hogy egy ideje olyan szolgáltatók jelentek meg, akik ár alá mennek ugyan, viszont papírok nélkül dolgoznak, és így jótállást sem vállalnak. Nem egy esetben hívták őket is, hogy a gyengébb minőségű nyílászárókat javítsák, cseréljék, mivel az eredeti szolgáltató egyszerűen eltűnt, elérhetetlen. Bartók Árpád úgy véli, általánosan is jellemző a termékek minőségének a romlása, mert az alapanyagok sem hasonlíthatók össze a tíz évvel ezelőttiekkel, már ami az alacsonyabb árkategóriákat illeti. A „szürkén dolgozók” miatt az egész iparág tekintélye is visszaesőben van, igaz, egyelőre nem számottevően, mivel a régebbi piaci szereplők még képesek tartani a szintet azáltal, hogy „tisztán dolgoznak”. Egy másik probléma – amire Bartók Árpád felhívta a figyelmet –, hogy a vállalatokkal való együttműködés sokszor körülményes. A gazdasági válság a 2009–2010-es időszakban is elég nehéz helyzetbe hozta őket, ráadásul a törvényes keret sem kedvez a tartozások behajtásánál. Az üzleti életben ugyanakkor meggyökerezett a „balkániság”, ami egyfajta általános bizalmatlanságot hozott magával. „Úgy kezdjük a tárgyalásokat, hogy miként lehet elkerülni, hogy átverjenek” – magyarázta.
Kérdésünkre, hogy ilyen feltételek mellett érdemes-e komolyabb befektetéseket eszközölni a gyártás fejlesztése, a kínált termékek terén, Bartók Árpád elmondta: a gyengébb minőségű, és ezáltal hamarabb „öregedő” nyílászárók forgalmazása csak pillanatnyilag éri meg. Mind ők, mind a komolyabb versenytársaik arra figyelnek, hogy adott minőségi szint alá ne kerüljenek, mivel egyszerűen nem kifizetődő. Nyugat-Európában a tartósságot tartják szem előtt, és bizonyos technológiákat már rég nem használnak. A piaci telítettség, valamint a már említett gyengébb vásárlóerő adta alacsonyabb igény miatt minden, a jobb minőséget célzó műszaki fejlesztés rizikós. Felmerült, hogy korszerűbb gyártási eszközöket szerezzenek be európai uniós források révén, de a kiírások bizonytalansága miatt egyelőre lemondtak erről. Az uniós pályázatok kapcsán több negatív tapasztalatokat gyűjtöttek – tette hozzá.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2016-10-12: Élő múlt - Márk Attila:

„Ez orgona szava soha siralomra ne változzék...”

Ezek a sorok olvashatók a vargyasi orgonaszekrényben. Nagy utazónkat, Orbán Balázst idézem: „Vargyas egyike szebb falvainknak.”
 
2016-10-12: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Újabb keret (Első ház program)

Hétfőtől osztja szét a pénzügyminisztérium a kereskedelmi bankok között azt az 500 millió lejes összeget, amellyel megnövelte a kormány az Első ház program garanciakeretét – adja hírül az Agerpress a  szaktárca közleményére hivatkozva.