Az azonosított agyterület a hippokampusz eddig kevésbé vizsgált, keskeny CA2 régiója. Itt keletkeznek a magyarul éleshullám-fodornak nevezhető sharp-wave ripple ritmusok – idézte a közlemény Berényi Antalt, az SZTE-MTA Lendület csoportjának vezetőjét.
A kutatók azt az agyterületet vizsgálták, amely az egyik legnehezebben gyógyítható epilepsziatípus, a rángógörcsöt és eszméletvesztést okozó rohamokkal járó, úgynevezett temporálislebeny-epilepszia kialakulásában játszik szerepet. A memóriafolyamatok szervezésében ugyancsak a hippokampusz vesz részt. Berényi Antal munkatársaival olyan sejtcsoportokat keresett, amelyek képesek ritmusokat indítani az agyban, mivel ezek lehetnek a kiindulópontjai az epilepsziás rohamoknak.
A memóriaátvitel elfogadott modellje szerint az agyban a rövid távú emlékezetért a hippocampus a felelős, míg a hosszú távú tárolás máshol, a homloklebeny környékén történik. Sok agyterület egyidejű megfigyelésével a szegedi kutatók rájöttek, hogy bizonyos sejtek aktiválódását mindig az úgynevezett sharp-wave ripple ritmusok kialakulása követi, ami az emléknyomok áttöltésének a kulcseleme.
Azért fontos annak az agyterületnek az azonosítása, ahonnan ezek a speciális ritmusok kiindulnak, mert ezután célzottan lehet kísérleteket végezni – többek között – annak érdekében, hogy meggátolják vagy éppen fölerősítsék ezeket.
A közlemény szerint a további epilepsziakutatást is ösztönözheti a tanulmányban leírt megfigyelés. Fölvetődik a kérdés, hogy vajon ezeknek a nagyon ingerlékeny sejteknek mi lehet a szerepe az epilepsziaroham elindításában.
A kutatás további útvonala lehet, hogy az emberi agyat megpróbálják befolyásolni – például koponyán keresztül adott elektromos ingerekkel –, hogy leállítsák az epilepsziás rohamot vagy éppen elősegítsék a tanulást – olvasható a közleményben.