A Rózsa út mintegy ötvenméteres lezárt részén szorosan egymás mellett felállított sátrakban szorgos emberek keze által készített apróságokból és az ősz ajándékának gazdag kínálatából választhatott, akinek zsebe engedte. Lehetett kapni olyan ruhadarabokat, amelyeknek hamarosan szezonja lesz – kézzel kötött vastag zoknit, sapkát, sálat és mellényt –, mindennapi asztalunkat ízesebbé tevő, szép zöldségeket, nagyanyáink receptje szerint eltett befőtteket, a méhész nemcsak mézet, de méz alapú kenceficéket is árult. A több hónapja érlelt sajtot kínáló uzonkai fiatalember sem zsákbamacskát árult: portékáját bárki megkóstolhatta, de népszerű volt a vackorból, áfonyából, körtéből készült pálinkát kínálók kis szekere is. Gyermekek öröme volt a kézművesédességet kínálók asztala, hosszú sorok nyújtóztak a kürtőskalácsot parázson frissen sütők előtt, a Zöld Ifjak Környezetvédők Egyesületénél sütőtöklevest kóstolhattak ingyen, akik pedig úgy gondolták, a fiatalok erőfeszítését díjaznák, adományozhattak munkájuk folytatására. Az unitárius nőszövetségen keresztül segíteni lehetett a lókodi öregotthont.
A jókedvhez hozzájárult a művelődési ház által összeállított zenés program is: fellépett a Vágási István vezette nagybaconi ifjúsági fúvószenekar, Kolumbán Sanyika gitáron játszott, és közkedvelt magyar zenekarok dalait adta elő, Bódi László zumbát vezetett, a Syncronosok modern táncot adtak elő, végezetül Lázár Róbert, Lakatos Andrea és Ármánkó Attila, vagyis az Acousthree Bogyor Attilával (Bogyócska) kiegészülve lépett színpadra.
Azok a vásárosok, akikkel hosszasabban is elbeszélgettünk, úgy nyilatkoztak: sikeres volt az idei piacozás. A barótiak örvendtek a kínálatnak, s annak, hogy ismét volt egy olyan rendezvény, amelynek kedvéért kimozdulhattak otthonról, s barátaikkal, ismerőseikkel tölthettek el néhány órát.