Az ország minden városa igyekezett a károsultakon segíteni. A sepsiszentgyörgyi Kerekes, Kovács, Nyerges és Szíjgyártók ipartársulata elsőként nyújtott segítő kezet a szegedieknek. Erről jegyzőkönyv is tanúskodik. ,,1879. március 23-án telyes gyűlés tartatott Kúti János elnöklete alatt. A szegedi árvízkárosultak javára a gyűlés 15 forintot szavazott. A testület telyes egyhangúlattal meghatározta és elfogadta, neveik aláírásával megerősítette. Kúti János, Sint Gábor, Molnár Péter, Szilágyi Dávid".

1879. szeptember 13-án Császár Bálint, a város polgármestere felhívást intéz a város ipartársulataihoz, sorsjegyek vásárlására kérve fel őket. A Királyi Pénzügy Minisztérium így akart segíteni az árvízkárosultakon. A Csizmadia Ipartársulat címére is kiküldtek négy sorsjegyet. A csizmadiák elöljárósága közjegyző előtt adta át a meghatározott pénzt. De idézzük Gyárfás Lajos jegyzőt: ,,...Gyárfás Dénes úr mint a Csizmadia Ipartársulat elnöke a szegedi és Tisza vidéki vízkárosultak javára rendelt sorsjegyekből négy darabot átvett, amelyekért, mai nap nyolc forintot hiánytalanul kifizetett." Ez is bizonyítja, hogy a város ipartársulásainak és elöljáróságának sikerült közös összefogással tekintélyes pénzösszeggel segíteniük szerencsétlenül járt Tisza vidéki honfitársaikat.