Újra megtelt vízzel, felkapcsolódtak a lámpák, és elindult a zene is szerda délután, a város ünnepe alkalmából Szeged csaknem harminc éve épült zenélő szökőkútjában.
A városban járók évtizedekig szívesen ültek ki már kora tavasztól a Dugonics tér márványpadjaira, hogy figyeljék a szökőkút dallamra komponált játékát, idén azonban eddig még csak nem is láthatták a belvárosban. Év elején ugyanis megkezdődött az építmény felújítása. Nagy műszaki kihívás volt, mert az 1979-ben elkészült, akkor rendkívül korszerű vízgépészet teljesen elrozsdásodott, az egész szivattyúrendszert, csőhálózatot ki kellett cserélni. Az akkori hibákból okulva, teljesen modern rendszert alakítottak ki. Kicserélték a számítógépes vezérlést is. A zenét és az arra szökkenő vízsugarakat egy Commodore 64 irányította, most már a legkorszerűbb számítógépes vezérléssel működik a rendszer, mely megfelel az Európában működő hasonló színvonalú térdíszeknek. A szerkezet CD-ről játssza a zenét, a számítógép a hangképekhez a megfelelő vízjátékot, éjszaka pedig a fényjátékot is rendeli. Hihetetlenül változatos, órákig lehet ülni és nézni, míg egy adott vízkép megismétlődik. A zenét egyébként kéthetente cserélik majd. Az első repertoár összeállításában a Király-König Péter Zeneiskola és a Szegedi Szabadtéri Játékok segítettek.
