Megtudhatják, pontosan melyik napon és miért tartják ezeket az ünnepeket. Illetve eláruljuk azt is, hogy miért fölösleges civakodni azon, hogy melyiket ünnepeljük. A nálunk csak pár éve divatos halloween egyáltalán nem új keletű ünnep, a mindenszentek előestéjén tartott halloween a kísértetek és démonok pogány kelta ünnepére, a samhainra vezethető vissza.
Az ünnepek eredete
A kelták két évszakra osztották fel az évet. A tél Samhainkor, azaz az október 31-ről november 1-jére virradó éjszakán kezdődött, és május 1-jéig tartott. Úgy hitték, ilyenkor a napisten Samhain a halál és sötétség istenének fogságába kerül, aki október 31-én éjjel összehívja a halottak szellemeit. A kelta papok ezért ilyenkor a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt tüzeket gyújtottak, áldozatokat mutattak be, és a tűz körül táncoltak. November 1-jén reggel pedig minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak, és ezzel a meleggel űzzék el otthonaikból a gonosz szellemeket.
Keresztény megemlékezés
Amikor a kereszténység terjedni kezdett, érdekes módon nem tiltották be ezeket a pogány ünnepeket. A korai keresztények lehetőség szerint igyekeztek ezekhez igazítani az ókeresztény szokásokat. Így a mindenszentek ünnepét az egykori kelta halottkultusz napjához kapcsolták. Az új keresztény ünnepet 835-ben hivatalosan is elismerte és azóta is november 1-jén tartja az egyház. Később november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánították.
Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, míg a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napján az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő híveket ünnepli. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé. Az emberek ilyenkor általában meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját. Gyertyákat, mécseseket gyújtanak és virágot visznek. E hagyományok célja eredetileg az volt, hogy a kiszabadult lelkek újra visszataláljanak a maguk sírjába, szívesen maradjanak lakhelyükben, és ne kísértsék az élőket. Régen ugyanis a keresztények közül is sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból. Ezért szokás volt, hogy nekik is megterítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a hazalátogató lelkek eligazodjanak a házban.
Pogány kísértetek
A kereszténység terjedésével azonban nem merültek feledésbe a régi pogány hagyományok sem, az évek során pedig e szokások összevegyültek. A mindenszentek napját megelőző este, október 31. lett a halloween, ami az angol All Hallows Eve, azaz „mindenszentek előestéje” kifejezés rövidített alakja. Az ünnep eleinte főleg az angolszász területeken terjedt el, de mára már szinte az egész világot meghódította. A régiek úgy hitték, hogy ezen az éjszakán elvékonyodik a határ az élők és holtak világa között. Ezért, hogy megvédjék magukat az ártó szellemektől, ijesztő jelmezekbe bújtak, és rémisztő arcú töklámpásokat faragtak, amelyekbe egész este égő gyertyát helyeztek.
Ezek tehát a halottakra való emlékezés ünnepei, mind egy ősi ünnepből származnak, szorosan összekapcsolódnak, egymásra épülnek. (Szeretlekmagyarorszag.hu)