Emlékművet állítottak szombaton a kolozsvári Házsongárdi temetőben annak a mintegy ötezer kolozsvári magyar férfinak, akiket 1944 októberében a Szovjetunió kényszermunkatáboraiba hurcoltak. Az öt-hat évig tartó kényszermunka után az elhurcoltaknak csak mintegy harmada tért vissza.
Benkő Levente történész, újságíró, az emlékműállítás kezdeményezője kifejtette, amikor a történelem egyes epizódjait kutatjuk, nem azért tesszük, hogy bárkire is ujjal mutogassunk, hanem azért, hogy figyelmeztessük az embereket: ilyen soha többé nem történhet meg. A Szovjet Elhurcolások Kolozsvári Emlékbizottsága és a Romániai Evangélikus-Lutehránus Egyház megbízásából Gergely Zoltán szobrászművész készítette el az emlékművet, amelyre magyarul, románul, angolul és németül vésték fel a feliratot: 1944 októberében ötezer magyar civil férfit hurcoltak el Kolozsvárról a Szovjetunióba. Az emlékművet Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök áldotta meg. Az avatás után tudományos konferenciát tartottak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Ennek keretében a Kárpát-medencei és kolozsvári elhurcolásokról hangzottak el előadások. A téma kolozsvári kutatói folyamatosan gyűjtik az elhurcolásokkal kapcsolatos adatokat, tárgyi emlékeket és rögzítik a még élő tanúk visszaemlékezéseit. A Sapientia épületében kiállítást is rendeztek az összegyűjtött tárgyi emlékekből.
