Kétnapos szerb–magyar kormányzati csúcstalálkozó kezdődött a szerbiai Nišben tegnap. Magát az együttes kormányülést ma tartják. A rendezvénnyel három dologra akarják felhívni a figyelmet – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, kifejtve: esősorban arra, hogy Magyarország és Szerbia között a kereskedelmi, gazdasági, kulturális és főleg a politikai kapcsolatrendszer még soha nem volt olyan jó, hatékony és kiegyensúlyozott, mint jelenleg.
Mindkét kormány, mindkét miniszterelnök sokat tett azért, hogy ez a kapcsolatrendszer a korábbi feszültségek helyett ma már a harmonikus együttműködésről legyen ismert – hangsúlyozta a politikus. Azt is világossá szeretnék tenni, hogy Magyarország elkötelezett híve az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének. „Nem értjük, az Európai Bizottság elnöke miért nyilatkozta a közelmúltban azt, hogy a következő öt esztendőben nem lesz bővítés” – fogalmazott Szijjártó Péter. Mint mondta, azt szeretnék, ha a következő öt esztendőben sor kerülne az Európai Unió bővítésére, és elsősorban Szerbia az esélyes arra, hogy leghamarabb az Európai Unió tagja legyen. A miniszter hangoztatta, ha a Kárpát-medencében mindenki feleannyit tett volna a magyar nemzeti közösségekért, mint Szerbia, akkor a Kárpát-medence ma jóval boldogabb hely lenne. Ezért nem értjük, sőt, vissza is utasítjuk, hogy uniós tagállamok azért próbálják lassítani Szerbia integrációs folyamatát, mert a kisebbségi ügyekben várnak további teendőket az országtól – mutatott rá.
A külügyminiszter arra is kitért, hogy gazdasági jelentősége is van a mostani tanácskozásnak, hiszen Szerbia nagyon fontos kereskedelmi partnere Magyarországnak. A Mol, az OTP és a Richter is jelentős célpiacként tekint Szerbiára, emellett pedig a magyar kormány egy 20 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást és 30 milliárd forint kedvezményes hitelt tartalmazó gazdaságfejlesztési programot indított a Vajdaságban, és ennek legfontosabb célja, hogy az ottani magyar közösséget megerősítsék a lakóhelyén, valamint még szorosabbra fűzzék a két ország gazdasági együttműködését.
Ivica Dačić szerb külügyminiszter azt mondta: az ilyen kormányülések a jó és baráti viszony folytatását jelzik, és szinte már hagyománnyá váltak a két ország között. A gazdasági és a politikai kapcsolatok is kiemelkedően jók – húzta alá a szerb diplomácia vezetője, majd örömének adott hangot, hogy a magyar kormányfő és a külügyminiszter is pozitívan nyilatkozik Szerbiáról a nemzetközi fórumokon. Hozzátette, hogy a gazdasági kapcsolatok mellett az oktatás, a kultúra, az infrastruktúra és az energetika területén számít további gyümölcsöző együttműködésre.
Goran Knežević gazdasági miniszter szintén a két kormány kiemelkedően jó kapcsolatairól beszélt. Mint mondta, ezeket a viszonyokat szeretnék tovább mélyíteni hasonló kétoldalú találkozókkal. Több nagy projektre is felhívta a figyelmet, mint amilyen az újabb határátkelők nyitása a két ország között, a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése, autóutak építése, hozzátéve: Szerbia számít a magyar vállalatok részvételére a szerbiai privatizációban, illetve arra a magyar segítségre, amelyet Budapest a kis- és középvállalkozások fejlesztése terén nyújtani tud.
Szerbia szeretne az Európát sújtó migránsválság megoldásának részévé válni – fogalmazott Zoran Đjorđjević védelmi miniszter. Belgrád arra keresi a választ, hogyan segíthet az Európai Uniónak a válság megoldásában. A nyugat-balkáni ország azt szeretné, hogy ne csak tranzitállomás legyen, vagy olyan ország, ahol összegyűlnek a migránsok, hanem a rendszer valódi és hatékony része.
A magyar–szerb kormányülést ma tartják. A tárcavezetők elsősorban a gazdasági kapcsolatok erősítéséről, a migrációs válságról, valamint a regionális stabilitás biztosításáról tárgyalnak, emellett egyezményt írnak alá a szerb uniós csatlakozási tárgyalások támogatásáról, valamint a Tisza nemzetközi hajózási útvonallá nyilvánításáról. Délután üzleti fórumot tartanak, amelyen mintegy 250 vállalkozó vesz részt.
