Puhán csapongó hópihék,
száguldozó csöpp csillagok,
ti fedjetek be engemet –
szánkómmal újra itt vagyok!
Füles sapkámon illatoz,
viháncol tágas ég hava,
bolyhos bundámon száz pehely
pusmog: „Ne menjél még haza…”
Kuszán kavargó hópihék –
fehér zenétek hallja tán,
ha néha roppan, hócipőm
hunyorgó utcák hajlatán?
Havat szitál a lámpafény,
pilinkél már a villany is
szobámból át a függönyön –
pislogva hív a kis hamis…
Puhán csapongó hópihék,
takarjatok be, itt vagyok –
a kékes este fátyolán
pelyheznek fázós csillagok.
Sarkkutatósdi
Gyertek már, ti merészek,
játsszunk sarkkutatósdit,
nyergeljük meg a ródlit,
rakjunk jégkulipintyót –
játsszunk sarkkutatósdit!
Gyertek, szöszke fiúcskák,
fagyban fújjuk a nótát,
minket várnak a fókák –
siklunk sarki sugárban…
Fagyban fújjuk a nótát!
Gyertek, hajdani kópék,
holdfény hószaga nógat
minket, sarkkutatókat –
szél szikrázik a jégen,
holdfény hószaga nógat…
Gyertek, szöszke fiúcskák,
Szálljunk mind kutyaszánon,
rejtsen minket az álom,
hajtsunk – messze a Sark még…
Szálljunk mind kutyaszánon!
Gyertek már, ti merészek,
értünk szökdös a szélben
minden csillag az égen –
kantáros kutyafalka
értünk szűköl a szélben…