Szekeres Attila
Figyelemfelkeltő felvetésekkel állt elő Ioan Lăcătușu, a Románok Kovászna, Hargita és Maros Megyei Civil Fórumának vezetőségi tagja az ország nemzeti ünnepe alkalmából a Román Akadémia által szervezett tudományos ülésszakon. A Kovászna és Hargita megyei románok gondjai – a román társadalom prioritása címmel tartott előadást. Saját beszámolója szerint kifejtette, hogy Románia igen magas szinten biztosítja az összes nemzeti kisebbségi közösség számára identitása megőrzésének jogát.
Emellett – a térség nemzetiségi összetételéből adódóan – 1989 óta Kovászna, Hargita és részben Maros megyében a helyi közigazgatás az etnikai alapon szervezett magyar pártok kezében van. Ilyen körülmények között azok, akiknek támogatásra van szükségük saját identitásuk megőrzéséért, nem a magyarok, hanem a románok – állítja Lăcătușu, hozzátéve, szociológiai felmérések mutatják, hogy az övezetben élő románoknak nincsenek törvényes lehetőségeik és önerőből megfelelő eszközeik, hogy ellensúlyozzák a decentralizáció negatív hatását, amelyet a magyar szervezetek állandó uralma jelent.
Lăcătușu ugyanakkor az akadémia támogatását kérte a délkelet-erdélyi (Székelyföld kifejezést egyáltalán nem használt) románok gondjainak, történelmének, néprajzának kutatásához. Kérésének nyomatékosítására hozzátette, a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt Székelyudvarhelyen nemrég megjelent egy háromkötetes, 2200 oldalas kiadvány Székelyföld története címmel, amely kizárólag magyar szempontból tárgyalja a kérdést, kihagyva vagy minimálisra csökkentve a román népesség jelenlétét és megmaradását ebben az „áldott övezetben, Románia szívében”.
A szónok kifejtette azt is: Kovászna, Hargita és részben Maros megyében a románok gondjai nemcsak az ott élő románoké, hanem az egész országé. Lăcătușu reményét fejezte ki, hogy a kérdéskör megoldását a román társadalom prioritásként kezeli, és két év múlva, „amikor a nagy egyesülés centenáriumát ünnepeljük”, a felvetett gondok zömére megtalálják a megfelelő megoldást, és „Románia a szívében levő nemzetiségi enklávék nélküli egységes államként fog megjelenni, mert ha az ország szíve beteg, az egész ország beteg lesz”.
Lăcătușu hozta a formáját, sőt, hatványozottan. Ismerjük vesszőparipáját, a székelyföldi románok magyarok általi elnyomásának szajkózását, de most igen elvetette a sulykot. Miattunk beteg ez az ország? A betegségben szenvedőt meg kell gyógyítani, ugyebár. Tőlünk, magyaroktól kell kigyógyítani, megszabadítani Romániát?! Az enkláve valamilyen sajátosság okán a környező területtől elütő térséget jelent. Esetünkben a legfőbb sajátosságot a magyarok többsége jelenti. Ezt akarja eltüntetni Lăcătușu? Minket akar eltüntetni? Ráadásul két éven belül! Hát ehhez nekünk is lesz egy-két szavunk!
