Antal Árpád már tavaly jelezte, igazságosabbá kell tenni a város belterületeinek övezeti besorolását, erre dolgoztak ki most pontozásos módszert, mely néhány szempont alapján – az utca távolsága a belvárostól, közműhálózatának minősége, útjainak, járdáinak állapota, közvilágítás minősége, közbiztonság – állapítja meg, mely utca mely övezetbe, tehát adózási kategóriába esik. Az erre vonatkozó közmeghallgatáson is elhangzott néhány észrevétel, ezeket – mondta a tanácsülésen a polgármester – figyelembe is vették, így például azokat az utcákat, ahol nehézgépjármű-forgalom zajlik, mind a D, vagyis legalacsonyabb adózási kategóriába helyezték. Az így kialakult rendszert évente felülbírálják, annak függvényében, hogy a városban a beruházások hogyan alakulnak, különböző utcák átkerülhetnek felsőbb vagy alsóbb övezeti besorolásba.
A hozzászólások során Bálint József néppárti képviselő javasolta, a pontozásos rendszerbe vegyék be a tömegközlekedés elérhetőségét is, valamint néhány „érdekes” besorolásra hívta fel a figyelmet: érthetetlen, miért került a Budai Nagy Antal utca az A övezetbe, míg mellette a Dózsa György utca B övezetes; az Andrei Şaguna utca (A dohánygyári hegy) jelenlegi állapota sem indokolja a B övezeti besorolást; az Olt utcában a 44–50. szám közötti tömbházak közt se járda, se út, se közvilágítás, ez a szakasz leginkább a D övezetbe kívánkozna; a kicsinyke Kút utcában se járda, se aszfaltozott út, ennél sem indokolt az A övezetbe sorolás. Antal Árpád javaslatára a felvetett problémák egy részét helyben orvosolták: a dohánygyári hegyet a C övezetbe, a Kút utcát a B övezetbe, az Olt utcát újraosztva a 42–56. szám közti szakaszt a C övezetbe sorolták. Javaslatként Rodica Pârvan szociáldemokrata képviselő felvetette, a pontozásos módszernél vegyék figyelembe a parkolási gondokat is, különösen a város központi részén.
A 2017-re megállapított helyi adók és illetékek ugyanazon a szinten maradnak, mint tavaly és idén, a kedvezmények is ugyanazok: aki február végéig egész évi adóját törleszti, tízszázalékos kedvezményt kap, aki márciusban, az ötszázalékost; nem fizetnek adót a műemlék épületekben lakók; adójuk ötven százalékát kell fizetniük azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek jövedelme alacsonyabb az országos bruttó átlagfizetésnél; egyéves adómentességet kapnak, akik lakásukat hőszigetelik (és ezt az év végéig jelzik is a városházán).
Sztakics Éva alpolgármester felhívta a figyelmet, aki teheti, használja adófizetésre az online módszert (a ghiseul.ro oldalt), valamint, hogy január első hetében még nem, csak második hetétől fizethető az adó, melynek mértékéről levélben értesítik a lakosságot. A városvezetés kezdeményezésére eltörölték a sürgősségi illetékeket.
Az adófizetési kedvezményezettek körének leszűkítése ellen emelt szót Kis-Kovács Kálmán, aki elmondta, másodfokú rokkantként kéthavi illetményét kell adóként kifizetnie. A másodfokú rokkantak egészen tavalyig adómentességet élveztek, ezt a kormány eltörölte, és ez hiba volt, válaszolta Antal Árpád polgármester, hozzátéve: az RMDSZ kezdeményezni fogja a parlamentben e kategória a kedvezményezettségének a visszaállítását. Kijelentette azonban, miközben a városban minimális szinten tartják az adókat, nem lenne tisztességes, hogy ne fizessenek adót azok, akiknek jövedelme kisebb a minimálbérnél, munkanélküli- vagy egyéb segélyen élnek.
Adómódosítást javasolt Bálint József képviselő: úgy vélte, a jogi személyek ingatlanadójának standard adókulcsát túlzás negyven százalékkal emelni, elég lenne a harminc százalék is. Javaslatát azonban – miután Antal Árpád azzal érvelt, hogy a jogi személyek adóztatási rendszere a jelenlegi három és a jövőben bevezetendő negyedik minimis támogatási rendszerrel tökéletesen működik, hiszen így a helyi cégek visszakaphatják adójuk egy részét – a testület leszavazta.