Kanalas Éva magyarországi népdalénekesről, a Nemzeti Színház előadóművészéről, az Ojánna Hangszínház alapítójáról először akkor olvastam, amikor július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján régi csángó népdalokat adott elő Futásfalván. Másodszor november végén figyeltem fel rá, amikor a kovásznai művelődési házban az 1996-os és a 2004-es szibériai expedíciói során gyűjtött anyagát bemutatta, és népdalokat adott elő sámándobkísérettel.
Máig sajnálom, hogy lemaradtam erről a tanulságos, érdekes előadásáról, mert sokkal többet tudnék az Ob és Jenyiszej forrásvidékén élő altajiak, tuvaiak, kalmükök, ojrátok és más dél-szibériai csoportok mongol ágairól. Egykori szigorú földrajztanárom térképmutató pálcája nem volt a legjobb eszköz az akkori Szovjetunió szövetséges és autonóm köztársaságai sikeres megismertetéséhez, de arra jó volt, hogy az általános földrajz keretében többek között a rendszer- és névváltó Oroszország új adminisztratív felosztását is megtanuljam. A tisztelt énekművész útját próbáltam követni térképen, hogy a huszonegyből az általa is bejárt három autonóm köztársasághoz, azok kis és még kisebb népcsoportjainak lelki-érzelmi világához, folklórjához közelebb kerüljek. Az Altaj Köztársaság Kazahsztán és Mongólia határvidékén, Nyugat-Szibériában terül el. A mai köztársaságot 1922 és 1948 között Ojrot Autonóm Körzetnek nevezték, majd Hegyi Altaajnak, és e nevet viselte a 90-es évek közepéig. Területe 92 961 négyzetkilométer, népessége 205 ezer fő. Lakossága 57 százalékban orosz, 31 százalékban altaji. Hakaszföld területileg kisebb, mint Altaj, csak 61 600 négyzetkilométer, de népessége több mint félmillió lakos. Itt 80 százalékot tesz ki az uralkodó nemzet, az orosz, a hakaszok csak az összlakosság 12 százalékát alkotják: Szibéria déli felén terül el, a krasznojarszki kormányzóság területébe ékelődve. Az orosz ortodox, szunnita muzulmán, animista vallást gyakorolják. A főként erdőkkel borított területen élő türk-mongol eredetű népet a 17. században hódították meg az oroszok. Fővárosában, Abakanban 168 ezren élnek. A bányászat a fő iparág: aranyat, szenet, vasércet, baritot, rezet, ólmot, molibdént termelnek ki. A Tuvai Köztársaság, ahol még énekművészünk megfordult, területileg a legnagyobb, azaz 168 ezer négyzetkilométer, Tunéziánál ötezer négyzetkilométerrel nagyobb. Népessége valamivel több mint 301 ezer. A fővárost, Kizilt az összlakosság egyharmada lakja. A népcsoportok közül a tuvaiak vannak többen, az összlakosság 77 százalékát teszik ki. Vallásuk buddhista, lámaista. Türk-mongol nyelven beszélnek. A magasan fekvő sztyeppterületen szarvasmarhát, lovakat, birkát, kecskét, rénszarvast és tevéket tartanak.
Mindezen történelmi-földrajzi ismeretek birtokában könnyebben megérthető az említett népcsoportok sámándobbal is kísért énekkultúrája, szakrális torokéneklése, hagyományai! Talán...
