Lécfalvi hulladékfeldolgozóTovábbra sincs működtető

2017. január 7., szombat, Közélet

Újra kell értékelnie a megyei önkormányzatnak a lécfalvi hulladékfeldolgozó telep működtetésére kiírt versenytárgyalás nyertesének ajánlatát. A közbeszerzési óvásokat elbíráló országos hatóság döntése, amelyet a bíróság is megerősített, tovább késlelteti a telep működtetőjének kijelölését, a megyei önkormányzat pedig tovább fizetheti a létesítmény őrzését. Az illetékesek szerint nem lehet megítélni, mikor ér véget ez a hercehurca.
 

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

 

Tamás Sándor, a megyei önkormányzat vezetője a decemberi megyeinfón számolt be a lécfalvi telep friss helyzetéről. Elmondása szerint a nyáron meghirdetett közbeszerzési eljárás nyomán hat vállalkozás jelentkezett a működtetésre kiírt tenderre, szeptemberben eredményt hirdettek, az ellen a vesztes cégek közül kettő (a második és harmadik helyen végzett) óvást emelt. A fellebbezések elbírálásáért felelős országos hatóság úgy döntött, az önkormányzatnak kötelessége felülvizsgálni az első helyezett cég ajánlatát. A vesztesek ezt megóvták a bíróságon. A megyei önkormányzat elnöke ekkor még nem ismerte a bírósági döntést, Ambrus József, a telep megépüléséért, illetve a működtetés beindításáért felelős Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodásért Közösségek Közötti Társulás igazgatója lapunkat arról tájékoztatta, hogy a bíróság jóváhagyta az országos hatóság döntését, azaz a nyertes ajánlatát újra kell értékelni.
Az elmondottak alapján Tamás Sándor úgy vélte: egyelőre nem tudni, mikor lesz vége az eljárásnak. Felidézte, az eset nem egyedi, országos szinten harminc ilyen létesítményt építettek európai uniós alapokból, közülük egyetlenegy működik Beszterce-Naszód megyében. Háromszék ugyanakkor még jól áll, hiszen vannak megyék, így Maros vagy Giurgiu, ahol öt-hat éve nem történik semmi.
Ambrus József megerősítette az elnök által mondottakat, hozzátéve: a versenytárgyalás körüli csúszások ellenére Kovászna megye nem áll rosszul, a jelentkező cégek közül is sikerült kizárni azokat, amelyek abszurd ajánlatot tettek, illetve, ami ennél is fontosabb, megpróbálják elkerülni, hogy például a Giurgiu megyei helyzet Háromszéken is előálljon (ott a felszerelés tönkrement, az eszközöket megette a rozsda, s részben szétlopták a telepet). A megyei önkormányzat 15 ezer lejt fizet havonta a létesítmény őrzéséért, amihez még hozzáadódik a 16 hektáros bekerített terület éjszakai megvilágítása. Ambrus József szerint sem érdemes találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor zárul le az egész eljárás.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 575
szavazógép
2017-01-07: Közélet - Bokor Gábor:

Reménykednek a Sikló megmentésében

Jelentősen növelné Kovászna vendégforgalmi vonzerejét, ha újból működőképes lenne a tündérvölgyi Sikló és a hozzá tartozó sínpálya. Páratlan élményt nyújtana a turistáknak, ha a kovásznai állomástól Kommandóig vonatozhatnának a keskeny nyomtávú pályán – de az álom megvalósítása előtt még rengeteg akadály áll. Mindenekelőtt a város tulajdonába kellene kerülnie a vasúti pályarendszernek, csakhogy igen bonyolult a létesítmény jogi helyzete. Vasilica Enea jegyzőnő a kovásznai helyi tanács legutóbbi ülésen ismertette a városatyákkal a Sikló helyzetét.
 
2017-01-09: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Megjelent Hencz Hilda Magyar Bukarest című könyve
Románia nem kizárólag a román etnikumúak alkotása. A történelem során élt mellettük számos „idegen” és „kisebbségi”. A két világháború közti Nagy-Románia, bár „egységes nemzetállamnak” nevezi önmagát, egyike Európa legváltozatosabb etnikai palettájú országának. Kiváltképpen a városi kör volt kozmopolita, a burzsoázia pedig nagymértékben „nem román” eredetű. Mélyreható kutatások szükségesek ezen etnikumok hozzájárulásáról a város történelméhez. Hencz Hilda jó példával jár elöl ilyen szempontból a bukaresti magyarokról szóló könyvével. Románia fővárosa valóban „magyar” város volt, ahogy voltak időszakok, amikor görög, zsidó vagy éppen német volt. 1930-ban körülbelül 640 ezer lakosából 24 ezer volt magyar nemzetiségű, minden társadalmi és szakmai rétege képviseletében. Komoly dokumentálással, figyelemreméltó alapossággal és szakmai szigorral rekonstruálja a szerző lépésről lépésre a bukaresti magyar közösség alakulását. Vitathatatlan történetírási siker. (Lucian Boia történész, akadémikus, a Bukaresti Egyetem tanára)
A Magyar Napló és a Hármas Alapítvány közös kiadásában megjelent 360 oldalas könyv ára 45 lej, megvásárolható a H-Press elárusítóhelyein.