Az igazgatósághoz, illetve az agrárkamarához tartozó alkalmazottak versenyvizsga nélkül kapnak kinevezést az új intézményben. Az igazgatósághoz csatolták az eddig bukaresti irányítással külön osztályként működő inspekciós hivatalt is – az onnan érkező alkalmazottak viszont versenyvizsgával juthatnak tisztséghez. Az összevonással 25 munka­helyre bővült az igazgatóság, ebből 19-et foglaltak el eddig – tájékoztatott Könczei.
Hasznos lehet az új intézkedés, az igazgatóság gazdabarát intézménnyé válhat, a terepen dolgozó munkatársak nagy segítséget nyújthatnak a gazdáknak – véli Könczei. Az összevont intézmények egyelőre korábbi székhelyükön maradnak, az agrárkamara épületében vannak olyan előadótermek, ahol a képzést folytatni lehet.
Az agrárkamara az igazgatóság keretén belül továbbra is szakképzéssel, tanácsadással foglalkozik, pluszfeladatuk az új mezőgazdasági és élelmiszer-ipari stratégiák és politikák bevezetése. Az osztály vezetésével Kozma Bélát, a kamara korábbi vezetőjét bízták meg.
A szaktanácsadói hivatal utódjának nem felel meg az agrárkamara megnevezés, mert az tömegbázist feltételez, amit egy új, alulról építkező agrárkamara-rendszer kiépítésével lehet elérni. Több törvény is született az agrárkamarákat illetően, de egyelőre a központi szervek létesítése zajlik, itt viszont nagy az érdekharc. Érdemleges nem történt eddig, minden áll, talán az új miniszternek, adminisztrációnak sikerül eredményt elérni – értékelte Kozma. Azt is elmondta: a déli megyékben, ahol nagy birtokokon gazdálkodnak, nincs érdeklődés az agárkamarák iránt, a német, francia vagy osztrák rendszer a kisgazdaságok összefogására, segítésére alapoz. Annyi biztos, hogy a képzést folytatják az igazgatóság keretében is, hogy egyéb hogyan alakul, azt csak találgatni lehet – fűzte hozzá.