A Grindeanu-kormány első intézkedései között szerepelt az adótörvénykönyv módosítása. Kormányrendelettel öt fontos módosítást vezettek be, amelyek már meg is jelentek a Hivatalos Közlönyben. A Hotnews hírügynökség alapján az alábbiakban ezeket foglaljuk össze.
A kizárólag kutatásban, fejlesztésben, innovációban érdekelt adófizetők számára a kormány tevékenységük első tíz évére nyereségadó-mentességet vezetett be. Az új cégek esetében ezt az időszakot az alakulástól számítják, a már működő egységek esetében a kormányrendelet életbelépésétől egy évtizedig terjed az adómentesség.
A legtöbb céget azonban az úgynevezett mikrovállalkozások besorolásának változása érinti. A rendelet szerint február elsejétől azok a vállalkozások minősülnek mikrónak, amelyek az előző adózási évben nem haladták meg az 500 ezer eurós bevételt (az előző pénzügyi ciklus végén lévő jegybanki árfolyamon számolva ez 2 270 550 lej). Természetesen ez a határérték az adózandó jövedelmekre vonatkozik, és nem kell beleszámítani az adómentes jövedelmeket. Azok a cégek, amelyek jövedelme tavaly nem haladta meg az előbbi értéket, de nyereségadót fizettek tavaly, még januárban is eszerint adóznak, s ha a 101-es űrlap segítségével bejelentik a változást, februártól válnak mikrovállalkozássá. A legalább egy alkalmazottal rendelkező mikrovállalkozások egyszázalékos, az alkalmazott nélküliek háromszázalékos adót kötelesek fizetni. Abban az esetben, ha az év során a cég meghaladja az 500 ezer eurós határértéket, vagy a tanácsadásból és menedzsmentből származó jövedelme az összbevétel több mint 20 százalékát, az illető negyedévtől más kategóriába lép, és nyereségadót fizet.
A tizenkét hónapra alkalmazott szezonmunkások esetében (az erre vonatkozó CAEN-kódot a speciális adókategóriákra vonatkozó 2016/170-es törvény 1. cikkelyében rögzítették korábban) eltörölték a fizetés után kirótt adót.
Másik változás, hogy a magánszemélyek 450 ezer lejes értékig adómentesen értékesíthetik ingatlanjaikat (épület, terület), az ezt meghaladó összegre viszont 3 százalékos adót kell fizetni.
Az új rendelkezések eltörlik azt az eddigi szabályt is, miszerint az országos bruttó átlagbér ötszörösét meghaladó bérek esetében nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ez érvényes mind a munkavállaló, mind a munkaadó által fizetendő járulék esetében. Kivételt képeznek a szellemi munkát végző magánszemélyek. Árendából vagy bérből származó jövedelmek után továbbra is átalányadót kell fizetni.
Fontos megjegyezni, hogy osztalék, kamat, részvényeladásból származó jövedelmek esetében nem kell egészségbiztosítást fizetni, ha az illető személy más tevékenysége folytán (fizetés, nyugdíj, önálló tevékenységek) jövedelmet kap, és fizeti a vonatkozó járulékot.
