Február elsejétől 1450 lejre emelkedik az országos bruttó minimálbér. A munkaadók többsége nem vitatja az intézkedés pozitív hatásait, viszont egy sor veszélyre is figyelmeztetnek. Ráadásul a minimálbér-emelés legnagyobb nyertese maga az állam.
Az év elején megjelent sürgősségi kormányrendelet értelmében február 1-jétől 200 lejjel emelkedik a bruttó minimálbér értéke, ami mintegy 140 lejes nettó fizetésemelést jelent majd a legalacsonyabb fizetésért dolgozó 1,6 millió hazai munkavállalónak, vagyis az alkalmazottak mintegy negyedének. A kötelező legkisebb munkabér jelenleg 1250 lej, a minimálbért kereső alkalmazottak nettó fizetése 925 lejre tehető, az állam pedig az alkalmazottól és az alkalmazó vállalattól 613 lej bevételt kap adók és járulékok formájában. Ebből 325 lej az alkalmazottat, 288 lej pedig a munkaadót terheli.
A mostani intézkedés nyomán a minimálbér 140 lejes nettó növekedést regisztrál, vagyis havi 1065 lejt vihet haza egy minimálbérrel és teljes munkaidővel alkalmazott munkavállaló. Az emelkedéssel az állami költségvetés adókból és illetékek formájában nem kevesebb, mint 718 lejt könyvelhet el, vagyis a jelenleginél 105 lejjel többet munkaszerződésenként (385 lejt fizet az alkalmazott, 333 lejt pedig a munkaadó). A munkaadó teljes költsége egy minimálbéres alkalmazott után 1538 lejről 1783 lejre növekedik.
A legutolsó minimálbér-emelés tavaly május elsején lépett érvénybe, akkor a hivatalos statisztikák arról szóltak, hogy az intézkedés 1,131 millió személyt érint, akiknek zöme a versenyszférában dolgozik. Elemzők akkor előrevetítették, hogy főleg az építőiparban, mezőgazdaságban és a konfekcióiparban növekszik azoknak az aránya, akik minimálbérért dolgoznak, de elkerülhetetlen a legkisebb fizetésért dolgozók számának növekedése. A tapasztalatok szerint ugyanis a vállalatok nem fogják emelni automatikusan azoknak a bérét, akik korábban az új minimálbér-szintet kapták.
Elemzők és munkaadók arra is figyelmeztetnek, hogy a szavatolt minimálbér növekedési üteme rendkívül gyors, hiszen míg 2003-ban 250 lej volt a legkisebb bruttó fizetés, 2009-ben 540 lej, addig a mostani immár 1450 lej. Négy évvel ezelőtt, 2013. február elsején 700-ról 750 lejre emelkedett a legkisebb fizetés, akkor az intézkedés 767 ezer munkavállalót érintett, ami azt is jelenti, hogy nem csupán a bér értéke, hanem az azzal alkalmazottak száma is megduplázódott.
A minimálbér dinamikus emelkedése ellenére a hazai legkisebb fizetés messze elmarad az uniós átlagtól.
