Sebastian Kurz, az EBESZ soros elnökségét betöltő Ausztria külügyminisztere nyitóbeszédében ismertette az osztrák elnökség három központi témáját. Elsődleges a közös biztonság erősítése és a katonai konfliktus enyhítése. Felidézte a kelet-ukrajnai régióban tett év eleji látogatását, és kijelentette: nem katonai megoldásra, hanem több párbeszédre és politikai lépésekre van szükség. Másodikként említette a belbiztonságot veszélyeztető radikalizmus és terrorizmus elleni fellépést. Mint mondta: az isztambuli és a berlini támadások hamar megmutatták, hogy a néha absztrakt fenyegetések milyen gyorsan realitássá válhatnak más fővárosokban. Kiemelte: összpontosítani kell a szélsőségessé válás megelőzésére és a radikalizmus elleni küzdelemre egyaránt. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy mintegy 10 ezer ember utazott az EBESZ országaiból Szíriába és Irakba, hogy részt vegyen az ottani harcokban. Ők nemcsak a háború sújtotta vidéken jelentenek veszélyt, hanem visszatérve a harcokból, biztonsági kockázatot jelentenek a mi társadalmunkra is – hangsúlyozta a miniszter. Harmadsorban az EBESZ tagállamai közötti bizalom visszanyeréséről beszélt. Mint fogalmazott: Ausztria hidat képez nyugat és kelet között, tehát semleges országként hagyományosan az összekötő szerepet tölti be.
A terrorizmus és a radikalizmus elleni harcban kiemelten fontos a szélsőséges szervezetek toborzói akciói elleni küzdelem – jelentette ki Sebastian Kurz az ülést követő sajtótájékoztatón, ahol az is elhangzott, hogy az év második felében az EBESZ-tagállamok számára jelentést készítenek a radikalizmus elleni küzdelemben szerzett tapasztalatokról.
Peter Neumann terrorszakértő, az EBESZ-különmegbízottja a sajtótájékoztatón elmondta: az EBESZ-tagállamok nagy részét foglalkoztatja az erőszakos szélsőségesek kezelése. Úgy vélte, hogy a terrorizmus elleni küzdelem nemcsak rendőri és titkosszolgálati feladat, hanem társadalmi is, hiszen meg kell találnia a konfliktusok gyökerét, és le kell győzni az ideológiát, amely a szélsőségességhez vezet.