Az orosz sajtó vezető helyen foglalkozott az amerikai megválasztott elnök első sajtótájékoztatójával, a Donald Trump állítólagos oroszországi megfigyelése miatt kirobbant ügyre, valamint a politikus azon kijelentéseire hegyezték ki kommentárjaikat, hogy reményei szerint sikerül majd megtalálni a közös hangot Moszkvával.
Az állami Rosszija 1 televíziós csatorna híradója és a Rosszija 24 televízió kitért arra, hogy Trump nem adta meg a kérdezés lehetőségét a CNN televíziónak, mert beszámolt a bizonyítékokkal nem alátámasztott kémjelentésről, amely szerint az orosz hírszerzésnek kompromittáló anyagai vannak róla. Ezek az adók ugyanakkor nem tettek említést arról, hogy a leendő elnök először ismerte el nyilvánosan: Oroszország állhatott az amerikai elnökválasztási kampány idején végrehajtott hackertámadások mögött.
A többségében a Gazprom Media által birtokolt, független hangvételű Eho Moszkvi rádióadó a Demokrata Párt számítógépes rendszere elleni betörésekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Trump elismerte Oroszország esetleges érintettségét, ugyanakkor azt is hozzáfűzte, hogy más országok és más személyek is hajtottak végre hackertámadásokat.
Nem kerülte meg a témát a Rosszijszkaja Gazeta kormánylap sem, amely megjegyezte, hogy a megválasztott elnök ezzel kapcsolatban nem az Oroszország elleni vádaskodásra összpontosított, hanem szélesebb értelemben beszélt a kiberbiztonság problémájáról. Ígéretet tett arra, hogy kormányzata 90 napon belül új kibervédelmi tervet terjeszt elő.
Az RBK gazdasági lap rámutatott, hogy Trump nem kívánt beszámolni az amerikai titkosszolgálati vezetőkkel folytatott megbeszéléséről, ugyanakkor köszönetet mondott az orosz vezetésnek, amiért cáfolta, hogy rá vonatkozó kompromittáló anyagokkal rendelkezne.
A Moszkovszkij Komszomolec bulvárlap szerint választási győzelmével Trump megalázta az egész amerikai politikai elitet, ezért most „a birodalom visszavág”. Az újság kommentárja szerint a leendő elnököt gyűlölő liberális sajtó, a Demokrata Párt, a titkosszolgálatok vezetésének egyes elemei és republikánus ellenfelei könyörtelenül tiporják Trumpot, aki egyre inkább űzött vadra emlékeztet. Trump belpolitikai ellenfelei úgy érzik, hogy sikerült kitapintaniuk gyenge pontját, amelyet Oroszországnak hívnak. Most már erről nem fognak leszállni. Vagy a győztes végkifejletig fogják ütlegelni, vagy addig, amíg Trumpnak nem sikerül átcsoportosítania erőit, és hatékony ellentámadásba lendülnie ezen a fronton. De ez nem lesz egyszerű az Egyesült Államok új elnöke számára – hangzott az elemzés.
Az orosz média figyelmét nem kerülte el Rex Tillerson külügyminiszter-jelölt szenátusi meghallgatása sem, amelyen az amerikai diplomácia jövendő vezetője fenyegetésnek minősítette Oroszországot, amely szembemegy az amerikai érdekekkel, ugyanakkor becsületes és nyílt párbeszédet sürgetett a két ország között.
A Komszomolszkaja Pravda kiemelte Tillersonnak azt a kijelentését, hogy az Egyesült Államok csakis abban az esetben ismeri el a Krím orosz elcsatolását, ha azzal Ukrajna népe is egyetért. A Kommerszant és az Eho Moszkvi fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a jelölt – ellentétben a mostani, Obama-kormányzat politikájával – támogatásáról biztosította Ukrajna felszerelését emberélet kioltására alkalmas fegyverekkel abban az esetben, ha az ország keleti részén nem szűnnek meg a harci cselekmények.
A Kommerszant által megszólaltatott szakértők szerint Tillerson Oroszországgal kapcsolatos lépéseit megkülönböztetett figyelem kíséri majd, mert az amerikai külügyminisztérium kialakult hagyományaival kell szembemennie.
Az állami médiakonglomerátumhoz tartozó Vesztyi hírportál arra hívta fel a figyelmet, hogy Tillerson több ponton ellentmondott Trumpnak a választási kampány során hangoztatott kijelentéseivel. Egyebek között megerősítette az Egyesült Államoknak a NATO-szövetségesek melletti védelmi elkötelezettségét, valamint kijelentette, hogy nem ellenzi a Csendes-óceáni Partnerséget, amelynek felmondását a megválasztott elnök kilátásba helyezte.
A Nyezaviszimaja Gazeta az amerikai szenátusban előterjesztett új, Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban arról cikkezett, hogy Moszkvát az iráni forgatókönyv szerint fogják megbüntetni. Hasonlóképpen vélekedett a Kommerszant is, amely rámutatott, hogy a törvénytervezet egységes keretbe kívánja foglalni a gazdasági és a személyre szóló büntetőintézkedéseket. Ezeknek indoka a kibertérben tapasztalható és a szomszédos országokkal szembeni orosz ellenséges tevékenység, valamint a kelet-európai demokráciák és a korrupcióellenes harc védelme.
