Theresa May a vártnak megfelelően bejelentette, hogy az Egyesült Királyság teljes mértékben kilép az Európai Unióból. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy országa érdeke is, hogy az EU megmaradjon. Arról beszélt, hogy a népszavazás napján nem a befordulásra szavaztak az emberek, hanem arra, hogy létrejöjjön egy valóban globális Egyesült Királyság. A miniszterelnök megígérte, a parlament alsó- és felsőháza is szavaz majd a Brüsszeltől való elválást tartalmazó megállapodásról, majd felsorolta azt a tizenkét pontot, amely alapján a brexit felépül majd.
Ezek egyike, hogy meg kell szűnnie az Európai Unió Bírósága joghatóságának az Egyesült Királyság felett. Megfogalmazása szerint igazságosabb országgá kell válniuk. May kifejtette, London továbbra is szívesen látja az EU-ból érkező munkavállalókat, különösen a magasan képzett szakembereket. Hozzátette: azt szeretné, ha Nagy-Britannia a jövőben is „mágnesként vonzaná a külföldi tehetségeket, a világot formálni képes úttörőket és újítókat”. Hangsúlyozta azonban, hogy a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson a választók azt az egyértelmű üzenetet fogalmazták meg, hogy az EU-ból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók számának ellenőrzés alá vonását kívánják, és „mi ezt a kérést teljesíteni fogjuk”.
A miniszterelnök tudomásul veszi, hogy a Brüsszellel való szakítás elkerülhetetlenül együtt jár a közös piacból való kilépéssel. Leszögezte ugyanakkor, hogy egyúttal megszűnik az a gyakorlat is, hogy évről évre jelentős összegekkel járuljanak hozzá az EU büdzséjéhez.
A kormányfő kemény tárgyalásokat ígért Brüsszellel, olyanokat, amelyben mindkét félnek kell majd lépéseket tennie a megállapodás felé. Leszögezte, hogy a szerződés létrehozásában részt kell vennie Skóciának, Walesnek és Észak-Írországnak is.
További prioritási pontok a kilépés felvázolásában: új kereskedelmi egyezmények kiépítése, vezető szerepre való törekvés a kutatás és innováció terén, határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés és a brexit minél gördülékenyebb levezénylése.
Theresa May jelezte, biztos abban, hogy sikerül a lefektetett elvek és prioritások mentén végigvinni a Brüsszeltől való elválást. Jelezte ugyanakkor, tudja, hogy vannak, akik szeretnék az Egyesült Királyság kiválását megnehezíteni, hogy ezzel elriasszanak más országokat attól, hogy hasonló útra lépjenek. Ez a megközelítés azonban szerinte az EU számára lenne kártékony, az Egyesült Királyság szempontjából pedig elfogadhatatlannak nevezte.
A miniszterelnök szerint megállapodásra lehet jutni az Európai Unióval a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszeréről a kilépési tárgyalások kétévi időkeretén belül. Hozzátette: London a kilépési feltételek fokozatos végrehajtására törekszik.
May azt is elmondta, az Egyesült Királyság szeretne a brexit után is a legjobb barátja maradni európai partnereinek, nyomatékosította ugyanakkor azt is, hogy egy rossz megállapodásnál az is jobb számukra, ha egyáltalán nem jönne létre egyezség.
Noha Theresa May az úgynevezett kemény brexit mellett tette le  voksát, az elemzők eleve arra számítottak, hogy beszédében jelzi majd, országa nem fordít hátat Európának, hiszen a választók nem a közös európai értékekre mondtak nemet a tavaly júniusi népszavazáson. Brüsszel ugyanakkor korábban igen kritikus volt az olyan jellegű forgatókönyvekkel kapcsolatban, amelyek szerint Nagy-Britannia végül mégiscsak profitálhatna a jövőben is a közös piacból. Ezt beszédében a miniszterelnök végül el is vetette.

Az EU kész megkezdeni a tárgyalásokat
Szomorú folyamat szürrealisztikus időkben, de legalább a brexit valószerűbb bejelentése – fogalmazott Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében Theresa May brit miniszterelnök kijelentésére reagálva tegnap. Tusk szerint a brit miniszterelnök tegnapi beszéde – amelyben a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatát ismertette – valószerűbb képet nyújt a brexitről, mint amilyet London korábban ismertetett. Az unió 27 tagállama kész megkezdeni a kilépésről szóló tárgyalásokat a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását követően – tette hozzá a tanácsi elnök.