Irhájuk mentésén kívül mi más lenne a magyarázata annak a lázas sietségnek, annak a titokzatos aknamunkának, amellyel hozzáláttak a büntető törvénykönyv módosításához és a közkegyelmi rendelet kidolgozásához. Kétség nem fér hozzá: sebtében el is fogadták volna tegnap, ha Klaus Iohannis államelnök nincs résen, és váratlan vendégként be nem toppan a kormány ülésére, hogy a sajtó nyilvánossága előtt is felkérje Sorin Grindeanut és csapatát: ne sürgősségi rendelettel módosítsák az igazságszolgáltatás működését jelentősen, a korrupcióellenes harc vonatkozásában talán alapjaiban befolyásoló jogszabályokat.
A végre határozottan fellépő, ám komoly parlamenti ellenzéki erő nélkül magányos harcosként küzdő államfő azonban nem sokáig ünnepelhette szakaszgyőzelmét. Röviddel távozását követően a kormány nyilvánosságra hozta a tervezett módosításokat, amelyekből egyértelműen kiderül: Dragnea és Grindeanu minden fogadkozása ellenére milliméteres pontossággal szabták a Szociáldemokrata Párt olyan befolyásos politikusaira, akik vagy éppen börtönbüntetésüket töltik, vagy a jogerős ítélet réme fenyegeti. Legalábbis erre enged következtetni, hogy a közkegyelemre vonatkozó rendelet kiterjed számos korrupciós bűncselekményre is, az állítólag olyannyira túlzsúfolt börtönökből tehát szabadulhatnak elítélt politikusok, továbbá a büntető törvénykönyv azon módosítása is, amely a hivatali visszaélés fogalmát tisztázza oly módon, hogy az számos vörös báró – Nicuşor Constantinescu és társai – felmentését segítse elő. Mi több, néhány tervezett változás mintha kifejezetten Liviu Dragnea személyéről szólna. A közkegyelem például érvényes lenne azokra is, akiknek letöltendő börtönbüntetését felfüggesztették, mint a választási csalásért jogerősen elítélt szociáldemokrata pártvezérét. Ugyancsak Dragneát érintené kedvezően azon előírás, mely szerint hivatali visszaélés esetében legalább 200 ezer lejes kár esetén indítható bűnvádi eljárás – egy másik ellene folyó, végéhez közelítő perben a szociáldemokrata pártelnököt az ügyészek 100 ezer lejes kár előidézésével vádolják.
Hogy mindez véletlen lenne, s a nagy sietség valóban a meghirdetett célt, a börtönök zsúfoltságának enyhítését, a rabok emberi jogainak biztosítását célozná, azt aligha hiszi el bárki is. De hát ezért a bér- és nyugdíjemelések, a számos jóléti intézkedés – a szociáldemokraták abban bíznak, hogy a hirtelen jött bőség majd csak eltereli a közügyek iránt még érdeklődők figyelmét az igazságszolgáltatás fölötti uralom megszerzését célzó kísérletről. Kegyelem lesz nékik és békesség, Dragneától...