Előremutatóak az igazságszolgáltatás függetlenségének védelme érdekében hozott román és bolgár intézkedések, ugyanakkor Szófiának többet kell tennie a korrupció elleni küzdelem terén – jelentette ki tegnap Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke Brüsszelben, az uniós bizottság Romániáról és Bulgáriáról közzétett országjelentésének bemutatásakor. Klaus Iohannis államfő üdvözölte a jelentésben foglaltakat, illetve azt, hogy az először pontosítja, miként zárhatják le az ország uniós csatlakozásakor, tíz éve bevezetett, úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmust (MCV).
Timmermans a romániai igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem területén elért eredményeket vizsgáló uniós bizottsági jelentéssel kapcsolatban hangsúlyozta: Románia jelentős lépéseket tett a jogállamiságot biztosító intézményeinek megerősítéséért. A román igazságszolgáltatás összességében a szakmaiság magas szintjéről tett tanúbizonyságot, Románia további lépéseket tett az Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus által kitűzött célok teljesítése felé. Timmermans továbbá elmondta, a bizottság szerint még nem állapítható meg a korábbi jelentésekben függőben maradt kulcsfontosságú kérdések mindegyikénél, hogy a román hatóságok által előírt, a felelősség és elszámoltathatóság biztosítása érdekében hozott intézkedések kielégítő módon teljesültek volna. Frans Timmermanns közleményében hangsúlyozta, hogy Bulgária is jelentős lépéseket tett az igazságszolgáltatás reformja és a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében.
Jelentésében a bizottság emlékeztetett arra, hogy a megvalósított reformok eredményei kiváltotta lendület megtartásáért Bukarestnek és Szófiának további lépéseket kell tennie, hogy az Európai Bizottság célkitűzéseivel összhangban előrehaladva, visszafordíthatatlan eredményeket elérve befejezze a megkezdett folyamatot. Az uniós bizottság szorosan együttműködik a román és a bolgár hatóságokkal az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus által kitűzött célok eredményeinek megőrzése és a megkezdett folyamatok befejezése érdekében, hogy a 2017 végén várható újabb ellenőrzéseket követően lezárhatóak legyenek a vizsgálatok – tette hozzá a bizottsági alelnök.
A pozitív megállapítások mellett a jelentés több bírálatot is megfogalmaz. Összeállítói noha megállapítják, hogy több ismert politikus bíróság elé állításával előrelépés történt az igazságügyi reformok, valamint a korrupcióellenes harcot illetően, aggodalmukat fejezik ki a bírákat és ügyészeket a média és politikum részéről érő, szaporodó támadások miatt, a részleges közkegyelemről szóló rendeletek hatásait illetően, valamint a parlament azon gyakorlata kapcsán, hogy figyelmen kívül hagyja a tisztségbeli összeférhetetlenségi ügyek egy részét.
Klaus Iohannis államfő beszédében értékelte a jelentés megállapításait, komoly előrelépésnek minősítette, hogy az EB idén tizenkét pontban megfogalmazta azokat az ajánlásait, amelyek teljesülése esetén lezárhatják a román igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének és hatékonyságának felülvizsgálatát. Iohannis azt is pozitívumként könyvelte el, hogy az EB első ízben foglalta bele országjelentésébe: nem kell sem Románia schengeni csatlakozását, sem a strukturális alapokhoz való hozzáférését az MCV függvényévé tenni.
Az EB országjelentésére reagáló közleményében az államfő főleg a vele szemben álló szociálliberális kormánytöbbségnek üzent. Az elnöki hivatal honlapján megjelent állásfoglalás szerint a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány döntő módon hozzájárult a mostani kedvező országjelentéshez. Iohannis felhívta ugyanakkor a figyelmet az új kormány büntetőjogi kezdeményezéseivel – a közkegyelmi tervezettel és a büntető törvénykönyv módosításával – kapcsolatos brüsszeli aggodalmakra, amelyek az országjelentés szerint is visszavethetik a korrupció elleni harcot. Szerinte a bukaresti kormánynak és a parlamenti többségnek is meg kell értenie, hogy csak az igazságszolgáltatásban végrehajtott reformok megszilárdítása és a korrupció visszaszorítása vezethet a jogállamiság megerősítéséhez és az EB ellenőrzési és együttműködési mechanizmusának lezárásához.
Sajátos véleményt fogalmazott meg tegnap Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke, aki szerint állásfoglalást kellene az Európai Bizottság elé terjesztenie Romániának, hangsúlyozva, hogy nem kíván tovább együttműködni az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében, amelyet diszkriminatívnak tart. Tăriceanu hangsúlyozta, tíz év telt el azóta, hogy Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, azóta jelentős fejlődést könyvelt el a korrupció elleni harc terén, ezért „teljes jogú EU-tagországként kellene kezelni”.
