Fejtő Ferenc történész, újságíró, Kelet-Európa-szakértő 98 éves korában, szívroham következtében hunyt el. A párizsi Notre-Dame-székesegyház mellett található Hotel Dieu kórházban tegnap érte a halál, ahova egy héttel ezelőtt tüdőembóliával szállították be.
A magyar kormány saját halottjának tekinti Fejtő Ferencet, akinek a halálával a miniszterelnök szerint nemcsak egy országot vagy kontinenst, hanem a humanizmust érte veszteség. Történész volt, de nem csak tudósként volt képes elemezni a kort, amelyben élt; páratlan hiteléhez és elismertségéhez hozzájárult az is, hogy íróként és újságíróként a történelemnek nemcsak szemlélője volt, hanem alakítója is ― nyilatkozta a kormányfő.
Az 1938 óta Párizsban élő Fejtő Ferenc a XX. századi kelet-európai történelem tragédiáinak, majd átalakulásainak egyik legnagyobb szakértője volt. Az 1956-os magyar forradalom egyik első hiteles hírmondója volt La Tragédie hongroise (A magyar tragédia) című művével, amely Jean-Paul Sartre előszavával 1956 végén jelent meg Párizsban. A hatvanas években írt, A népi demokráciák története című tanulmánykötetét tucatnyi nyelvre fordították le. Rekviem egy hajdanvolt birodalomért címmel írta meg 1988-ban az Osztrák―Magyar Monarchia történetét, majd 1992-től a kelet-európai rendszerváltozások történetéről jelentetett meg több művet. Számos állami kitüntetésnek, így többek között a Francia Nemzetgyűlés Nagy Irodalmi Díjának, a Francia Becsületrend lovagi, majd tiszti fokozatának, a Nagy Imre Érdemrendnek, a Széchenyi-díjnak és a horvát elnök által adományozott Marko Marulic Hajnalcsillag Érdemrendnek a kitüntetettje.
