A törvény legsúlyosabb rendelkezése a nyomtatott sajtót arra kötelezi, hogy bármely, a szerkesztőségen kívüli területről érkező álláspont szerint ,,sérelmesnek" minősített írásra a lap az eredeti közléssel azonos helyen, azonos tipográfiával és terjedelemben helyreigazítást vagy választ tegyen közzé, akkor is, ha az eredeti közlésben leírt megállapítások igazak.
Ha a lap ennek nem tesz eleget, akkor 50 000-től 150 000 koronáig (1600—5000 euróig) terjedő pénzbírsággal sújtható. A tegnap megjelent lapok rendre felvetik: vajon melyik kiadvány lesz az első áldozat, hogyan érvényesül majd az új jogszabály a gyakorlatban, mikor kerül sor ,,a puding próbájára". Az újságírók, szakmai szervezetek és lapkiadók véleménye szerint a jogalkotó a sajtót a politikusok érdekeinek alárendelve olyan helyzetet igyekszik teremteni, amely megengedhetetlen mértékű öncenzúrát kényszerít a médiára, és helyzetbe hozza a politikusokat, akik válaszaikban tetszőlegesen mondhatnak majd végérvényes és megfellebbezhetetlen véleményt bármiről, akkor is, ha ezt nem igaz állításokkal érvelve teszik. A legnagyobb példányszámban megjelenő hetilap, a Plus 7 dní főszerkesztőjének reményei szerint a demokratikus Európa nagyon gyorsan közbelép, de előbb fel kell ismernie, hogy az unió egyik tagállamában olyan médiatörvényt alkalmaznak, amilyent szerinte még a fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko vagy a venezuelai államfő, Hugo Chávez sem tett lehetővé.
