Az elmúlt években a Pogány-havas Kistérségi Társulás munkatársai a Románia legszebb fái programjuk részeként Erdővidéken is dolgoztak. Felmérésük szerint Erdőfüle és Barót környéke is bővelkedik olyan fákban, amelyek érdemesek számontartásra: a Kormos jobb partján fekvő legelőn 47 olyan kocsányos, illetve kocsánytalan tölgyet, valamint egy szilt azonosítottak, amelyek törzsének kerülete 330–590 centi között van, Köpecbánya határában, a Pap feredője mellett 537 centiméter törzskerületű a „rekorder” kocsánytalan tölgy.
A 2014-ben elindított projekt célja, hogy Románia-szerte, elsőként Székelyföldön és Szászföldön vegye leltárba a legelőinken található, ökológiai szempontból különleges szerepet játszó öreg fákat, s értékükre felhívja közösségünk figyelmét. A kutatók azt is szeretnék elérni, hogy az Európai Unió a környezeti agrárpolitika kialakítása során szenteljen nagyobb figyelmet nekik, hiszen jelenleg pusztán elismeri a kontinensünkön ritkaságszámba menő fás legelők és öreg fák fontosságát, ám védelmet mégsem biztosít számukra. Tamás Réka biológus úgy véli, a helyi gazdálkodók nincsenek tisztában, milyen különleges értékek birtokában vannak, ezért meglehetősen gyakran megtörténik, hogy ők maguk rombolják, teszik tönkre a több évszázad alatt kialakult természetes élettereket. Sokat rontott a helyzeten, hogy az emberek azt hitték, a területalapú támogatás megszerzéséhez szükséges tisztogatásnak része az öreg fák kivágása is. De rontott az emberi mohóság is, mivel bevett szokás, hogy meggyújtják a fák törzsét, majd arra hivatkozva, amúgy is életképtelenek, kivágják. Hogy az áldatlan helyzet megváltozzon, helyieket vontak be munkájuk népszerűsítésébe. Erdővidéken is segítettek az erdészek – kiemelten Kádár Tibor Sándor –, az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület, a Zöld Ifjak Környezetvédelmi Egyesület tagjai, sőt, Erdőfülében még Balázsi Dénes polgármester is velük tartott a terepmunkán. Ezentúl számítanak az önkéntesekre is.
Tamás Réka szerint jó ötlet volt bevonni a munkába az iskolásokat, akik szüleik és nagyszüleik segítségével nemcsak ötven öreg fát azonosítottak, s töltöttek fel adatbázisukba, de esetenként azokhoz köthető történeteket is gyűjtöttek. „Népszerűsítő munkánk során harmincöt iskola ezerkilencszáz diákjának figyelmét hívtuk fel, milyen értékek is vannak közvetlen közelükben. A diákok szívesen működtek együtt – Háromszékről az ozsdolaiak és csernátoniak nemrég zárult versenyünkön is részt vettek –, ezért meggyőződésem, továbbra is számíthatunk munkájukra. Örvendenék annak is, ha az önkormányzatoktól nagyobb segítséget kapnánk. Úgy vélem, az ő érdekük is lenne, ha hozzájárulnánk, hogy e különleges helyeket jobban megismerhessük, hiszen azok akár a turizmus fellendítésében is szerepet játszhatnak. Ritka az, ha ilyen kivételes tölgyek, bükkök vagy 289 centiméter törzskerületű vadkörtefát egy helyen lehet látni, tehát minden bizonnyal vendégcsalogató értékük is van” – mondotta a projektfelelős.
Az arboriremarcabili.ro honlapon a regisztrálást követően a helymeghatározási koordináták – ehhez nem feltétlenül kell GPS, a legtöbb okostelefonnak van ilyen funkciója –, a fa talajtól számítva 130 centiméteren mért törzskerületének megadásával, a faj meghatározásával és fénykép bárki tölthet fel adatot.