Alulírott megkérdezem Sebastian Cucu prefektus, Tamás Sándor megyeitanács-elnök, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester uraktól és bárkitől e világon, aki hajlandó válaszolni, hogy a 2016-os év kezdetétől gyakorolt ingatlan-adózási törvényt a kisvállalkozókra nézve helyesnek tekintik-e?
Miként lehet elnézni olyan logikátlan jelenséget, hogy aki magánvállalkozóként a saját épületében dolgozik, az fizessen óriási többletadót az olyan polgárhoz képest, aki nem munkahelyként használja ingatlanát? Ráadásul négyzetméterre kiszabott adót követelnek, attól függetlenül, hogy hány személy dolgozik egy adott helyen, vagy milyen terjedelmű gépekre van szükség a tevékenység elvégzéséhez. Az adó kiszabásakor még a krónikus betegségben szenvedők hátrányait sem veszik figyelembe, akkor sem, ha egyéni, egyszemélyes vállalkozásról van szó! Ezt az adót inkább megalázó, zsaroló bérnek nevezném, hiszen a magánvállalkozónak semmi sem biztosított...
Aki állami munkahelyen dolgozik, annak minden feltétel adott a munkavégzéshez, és bért sem kell fizetnie az ingatlan vagy az eszközök használatáért, pedig nem a sajátjai, nem beruházásai alapján jut jövedelemhez. Mindezek ellenére emelik a közalkalmazotti béreket, miközben a magánvállalkozó jövedelme a megemelt adó miatt csökken. Jómagam mindenről lemondtam, hogy egy cégecskét létrehozzak, egy épületet, amiben dolgozhassak, és most fizethetem érte a többletadót, amitől nem marad pénzem felszerelésre és fűtésre. Nem értem a felértékelés szükségességét sem: hogyan drágulhatott meg hirtelen egy új épület, miért van szükség újabb felértékelésre, és miért kell többletadót fizetni a felértékeletlen épületre? Melyik a valódi értéke egy épületnek? Miért van úgy a törvény, hogy a beton vagy kő alapú, téglafalú épületért többet kell fizetni? Mert a nagyvállalkozók oszlopokra építenek? Mindig a gazdag nagyoknak kedveznek, pedig nem az épület fala határozza meg a jövedelmet... És mi van azokkal, akik alap nélkül tákolt építményekben feketén dolgoznak, anélkül, hogy ingatlanadót fizetnének?
Egyre több uniós támogatást kapunk, de fokozatosan több adót kell fizetni, amit könyörtelenül elvesznek, és olyan beruházásokra fordítják, amelyek mind kevésbé felelnek meg a közösségnek. Ezt képzelik vezetőink gazdasági fejlődésnek? Mikor a kisvállalkozót erőszakkal megfosztják minden jövedelmétől, hogy a mamut útjavító legyen miből ócska munkát végezzen? Ha a vállalkozóknak felületre kell adót fizetniük, fizessen az útjavító is felületadót, amíg egy-egy utcán dolgozik, talán így jobban odafigyelne a gyorsabb és minőségi munkavégzésre. Itt megkérdezném Czimbalmos-Kozma Csaba városmenedzsert, hogy elégedett a városunkban elvégzett, kifogásolható minőségű munkálatokkal? Példaként a belső-Váradi (újabban Aschermann Vendrei Ferenc) utcában három év alatt elvégzett, pancser munkát említem, és bárkinek bemutatom, bizonyítom, hogy így van. Ezek a nagy felelősséggel járó feladatok, ez a hozzáállás igényel magas béreket? Kérem a tervező és a végrehajtó felelősségre vonását!
Végezetül az a kérdésem, hogy miért nem fizethet legalább évi tíz lejt az állami alkalmazott, ha azt, aki a sajátjában dolgozik, jól megzsarolják? Így ki lehetne egyenlíteni a kiadásokat, és meg lehetne menteni a kisvállalkozókat, akik az állami munkahelyeket is fenntartják. Ugyebár ez nem a termelő osztály, és habár megvan a hivatali munkának is az értéke, a pazarlást meg kell szüntetni, a kárt pedig az elkövetőtől kell felhajtani, nem az adófizető polgároktól! Ha a közterületeket közösen használjuk, akkor ehhez mindenki járuljon hozzá!
Nagy Gergely Levente, Sepsiszentgyörgy